Kik döntik el, hogy kiből lesz híres művész, és vajon mi az a műalkotás, amit feltétlenül látnunk kell? Az elmúlt hét esztendőben az ArtReview brit művészeti folyóirat egy nemzetközi szakértői bizottság segítségével évente összeállította százas listáját, hogy valamelyest átláthatóbbá tegye a művészeti életben kirajzolódó erővonalakat. 
 
A listára nem feltétlenül a pénzügyi sikereken keresztül vezet az út, a szakértők a kreativitást, a hatást és a fogadtatást egyaránt figyelembe vették, amikor a művészek, gyűjtők, műkereskedők, aukciósházak és kurátorok százas elitjét összeválogatták. 
 
A 43 éves brit képzőművész, illetve vállalata nem először került a ranglista csúcsára, Hirst három éve művészként vívta ki magának az első helyet. Az idei sikert az elemzők annak a példátlan húzásnak tudják be, amellyel szeptemberben kétnapos árverés keretében kétszáz friss alkotásán adott túl. Ezzel kilépett a megszokott galériás, ügynökös értékesítési rendből, s mint nyilatkozta, megspórolta a műkereskedők 50 százalékos részesedését is. Kockázatos lépés volt, amire még egyetlen jelentős művész sem szánta rá magát korábban, de a milliárdos magánvagyonú Hirst ezúttal is óriási sikert aratott: 111 millió fontot (36 milliárd forint) kapott munkáiért a Sotheby's londoni aukcióján. 
 
"Ebben az évben, ami új kortárs aukciós rekordokkal indult és globális pénzügyi válsággal zárult, Hirst mindenen túlszárnyalt és mindent elhomályosított" - értékelte az ArtReview. 
 
A szerdán megjelenő százas lista első tíz helyezettje közé először került be nő: Kathy Halbreich azzal tört be a férfidominanciájú kortárs művészeti elitbe, hogy ő lett a New York-i Modern Művészetek Múzeumának igazgatója. A lista harmadik helye azonban még korántsem jelzi a nők előretörését a világ művészeti életében: a rangsorban szereplő mintegy 30 művész közül mindössze három tartozik a gyengébb nembe. 
 
A második helyet Larry Gagosian amerikai gyűjtő és galériás szerezte meg, a negyedik Nicholas Serota, a brit Tate gyűjtemény igazgatója, az ötödik pedig Iwan Wirth svájci galériás lett. Francois Pinault francia milliárdos, a Christie's tulajdonosa a tavalyi elsőről a nyolcadik helyre esett vissza, amit az ArtReview szerkesztője azzal magyarázott, hogy "az utóbbi 12 hónapban Pinault egy kicsit csöndesebb volt", és a döntnökök a "művészeti életre gyakorolt hatást" is szigorúan beszámították. 
 
A művészetek régi mecénásaiként számon tartott UBS és a Deutsche Bank 2008-ban kiestek a rostán, holott tavaly még a 62. és 63. sorszám jutott nekik. A 63. helyet idén a Banksy művésznéven elhíresült brit graffitiművész szerezte meg. Előtte ebben a műfajban még senkinek sem sikerült feljutnia a százak krémjébe. 
 
Hirst egyébként arra is jó példa, hogyan képezi le a modern művészet a mindennapi életet. Akárcsak a bevásárlóközpontokat, a művészeti életet is a szuperbrandek uralják: Európát Hirst, Amerikát Jeff Koons (aki idén a 11.), Japánt pedig Takashi Murakami (a 28. helyezett) - fogalmazott kedden a brit The Daily Telegraph online kiadása. 
 
A listáról egyébként az is kiolvasható, hogy - akárcsak az egész luxusvonalon - erőteljes az orosz előretörés. Roman Abramovics és barátnője, Dása Zsukova, aki a közelmúltban nyitott kortárs galériát Moszkvában, az 54. helyre kapaszkodott fel a ranglétrán. Az ukrán Viktor Pincsuk acélmágnás, aki hazája velencei pavilonját szponzorálta a tavalyi Biennálén, a 67. helyet szerezte meg magának - írta a hírportál.