Berlin népe a vallásoktatásról szavaz

Az önálló tartománynak számító német fővárosban - a legtöbb német tartománytól eltérően - az állami iskolák hetedik osztályától az etika számít kötelező tárgynak, s a vallásoktatást a diákok fakultatív tárgyként vehetik fel.

Ennek hátterében egyébként egy 2005. februári merénylet áll, amikor Berlinben  a nyílt utcán saját öccse lőtt le egy 23  kurd származású lányt,  mert a családdal együtt úgy ítélte meg, hogy az nem igazi muzulmánként, hanem "németként" viselkedett.

A főváros baloldali vezetése ezt követően határozta el, hogy a hetedik osztálytól kötelezővé teszi az etika oktatását abban a reményben, hogy az elősegíti a különböző kultúrák,  illetve nemzetiségek közötti párbeszédet, az értékekről, a vallásról, a szexualitásról, valamint a toleranciáról való vitát.
 
Az alkotmány értelmében ugyanakkor az iskolákban a vallásoktatás számít kötelezőnek, ez alól csak Bréma, Brandenburg és Berlin számít kivételnek.

Berlinben a Pro Reli elnevezésű társadalmi szervezet a konzervatív pártok, a liberálisok, továbbá a katolikus és evangélikus egyházi szervezetek, a  zsidó közösség és egyes muzulmán  tömörülések támogatásával tavaly ősszel aláírásgyűjtésbe kezdett egy referendum kiírása. Céljuk, hogy a diákok maguk dönthessék el, hogy már az iskola első osztályától kötelező tárgyként hittant vagy etikát tanuljanak.

A német fővárosban ezt követően nyíltak meg a szavazóhelyiségek vasárnap reggel, s 2,4 millió szavazásra jogosult berlini járulhat az  urnák elé.
 
A német főváros történetében ez a második népszavazás. Tavaly áprilisban a történelmi tempelhofi repülőtér bezárásáról szavaztak a berliniek, akik már azzal kimondták a repülőtér feletti "halálos" ítéletet, hogy nem mentek el kellő számban szavazni.
 
A referendum előestéjén Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke  minél nagyobb arányú részvételre, s a hittan oktatásának kötelezővé tételére hívott fel.