Mint Bálinger Béla megjegyezte, az, hogy egy 1,5 millió forintra árazott Ady kéziratra nem volt licit, a mai gazdasági helyzetben nem meglepő. Néhány évvel ezelőtt akár ötmilliót is megadtak volna érte! De ráéreztek a gyűjtők Csokonai Vitéz Mihály három alkalmi költeményét tartalmazó, első kiadású művének unikális értékére. A kötetben a költő pártfogóihoz, Rhédey Lajoshoz és Festetits Györgyhöz írt dicsérő ódái, továbbá a Szélhez című óda szerepel. Az 1803-as kiadásból a költő műveinek kritikai kiadása egyetlen példányt ismer. A most, újonnan került elő példány méltán emelkedett 400 ezer forintos kikiáltási árának négyszeresére, 1,6 millió forintra. 

Hasonlóan 400 ezer forintról 1,5 millió forintra kúszott egy évszám és nyomtatási hely megjelölése nélküli ősnyomtatvány, amelyet analógiák alapján datáltak 1490-1491-es kiadásnak. Többen szerették volna elvinni, végül egy osztrák kereskedő vette meg a magyar vonatkozásokat nem tartalmazó munkát.  

Ennél is többre, ötszörösre emelkedett gróf Széchenyi Béla (a "legnagyobb magyar" kisebbik fia) 1877-80 közötti kelet-ázsiai expedíciójához készített atlasz. Ezt Kreitner Gusztáv, a bécsi katonai térképészeti intézet tisztje, és Lóczy Lajos geológus, az utazás résztvevői jegyzik. Az ázsiai expedíció célja térképezés, földtani felmérés, a növény- és állatvilág, valamint a kínai nyelvek tanulmányozása volt. Kreitner népszerűsítő jellegű beszámolója 1882-ben jelent meg, Széchenyi Lóczy Lajossal közösen írt tudományos igényű beszámolója pedig 1890 és 1897 között látott napvilágot, három kötetben (Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjának tudományos eredménye). Ez utóbbi kiegészítéseként adták ki az atlaszt, amiért 200 ezer forintról éppen egymillió forintig folyt a verseny. 

A legdrágábban, 2,2 millió forintért elvitt tétel, Mercator térképgyűjteménye, az Atlas minor (Kis atlasz) lett. Mercator a világ térképészetének egyik legjelentősebb alakja, tehetséges térképmetsző, kutató tudós és gondolkodó volt. Viszonylag kevés térképet alkotott, és az ötkötetesre tervezett Atlas-ból életében csak részek jelentek meg. Halála után azonban egyre több kiadást ért meg a Nagy és a Kis Atlasz is. Az árverésen kínált példány is későbbi kiadás, 1621-ből való, térképészeti és művelődéstörténeti jelentősége azonban vitathatatlan. 

Megadták az 1,6 millió forintot azért a robusztus fametszetű világtérképért, amely Hartmann Schedel Liber Chronicarum-jának első, latin nyelvű kiadásában jelent meg Nürnbergben, 1493-ban. 

Hamar leütötték az aukció csúcsdarabjának tartott tételt, Radnóti Miklós Beck Judit festőművészhez szóló szerelmes levelét. A nagyközönség előtt szinte ismeretlen szerelmi kapcsolatról néhány éve már tud az irodalomtörténet. De a költő és a festőművész levelezésének ez az első előkerült dokumentuma. 800 ezer forintról indították és 1,2 millió forintért szerezte meg egy gyűjtő. Két Radnóti kötet is jól kelt el. A költő legritkább, 12 verset tartalmazó, 1942-es, Naptár című, ajánlósorokat tartalmazó elsőkiadású kötete  650 ezer forintot ért meg valakinek. Míg az ugyancsak elsőkiadású, S. Szőnyi Lajos 20 linómetszetével díszített Ének a négerről, aki a városba ment kötet 150 ezer forinton talált új tulajdonost.

Szép emelkedést ért meg a Kossuth Lajos által jegyzett első, önálló, magyar költségvetés teljes anyaga. A Ministeri jelentés - Az országos pénzügyek iránt című dokumentum 300 ezer forintos kikiáltási árát 1,1 millióig licitálták. 

Élve elővételi jogával, 150 ezer forintos kikiáltási áron az Országos Széchényi Könyvtár vásárolta meg a szebeni városi nyomda 1630-as halotti kártáját. Az egy leveles, plakát alakú nyomtatvány a neves szász történetíró, Johannes Oltard halálára írott latin és német nyelvű verseket tartalmaz. A nemzeti könyvtár még néhány kisebb értékű művet vett meg, s vásárolt az Esztergomi Egyházi Gyűjtemény, és az Országos Levéltár is.