Hogyan? Nem kell eleve adottságnak tekinteni, hogy a vége-főcím és a stáblista szinte sosem látható egy kertévén? És, hogy egy másfél órás film több mint két óráig tart? A filmesek szerint nem. Tizenegy filmszakmai szervezet az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordult a napokban, mivel szerintük a magyar tévétársaságok beavatkoznak a filmek képi struktúrájába és dramaturgiájába. Egyebek mellett a reklámblokkok mennyiségét és időtartamát, a filmeken elhelyezett ikonokat, logókat, a hanyagul kezelt filmes technikai paramétereket firtatják. Az ORTT várhatóan jövő szerdára konzultációt kezdeményez a filmes szervezetekkel és a televíziós társaságokkal, műsorszolgáltatókkal.

A hvg.hu megkereste a Magyar Operatőrök Szövetsége (HSC) egyik tagját, Szabó Gábor operatőrt, aki az egyeztetésen is jelen lesz. „Nem azzal van a problémánk, amikor tévedés történik, mert bárki hibázhat. Hanem a rendszerszerű működésben vannak számunkra elfogadhatatlan megoldások” – mondja Szabó. A HSC és tíz másik szervezet alapvetően az alkotói jogokkal bíró filmek tévés megjelenítéséről kezd most vitát. Olyan jelenségek kapcsán, amelyeket – ha máshonnan nem – a kereskedelmi televíziók hazai megjelenése óta jól ismer minden néző.

A csatorna logóját és a korhatár-jelzést nem vetetnék le a filmesek. Bár ez utóbbival kapcsolatban Szabó megjegyzi, más európai országokban nem jellemző, hogy a film időtartama alatt végig látható legyen. Példaként az HBO gyakorlatát hozza fel, ahol a korhatárjelzés áttetsző „vízjel-szerű” ikon, amely nem zavarja a kép egységét.

A nagyobb problémát a reklámlogókban látják, azaz a tévécsatorna saját műsorait a filmeken hirdető promóciós ikonokban. „Vannak mozgó, animált ikonok is. Olyat is láttam már, hogy a kép mind a négy sarkában volt valamilyen logó” – mondja Szabó.

"A médiatörvény kimondja a műalkotás egységének és értékének sérthetetlenségét" -mondja a hvg.hu-nak Dr. Majtényi László, az ORTT elnöke. A testület alapvetően a megszakító reklámokról, az ikonok és promóciós logók használatáról, valamint a szerzői jogi kérdéseket érintő tévés gyakorlatról kezdeményez egyeztetést. Ez utóbbiba tartozik a vége-főcímek és stáblisták levágása is a filmekről.

Ez utóbbi Szabó szerint olykor annyira brutálisra sikeredik, hogy a film utolsó és „olykor legfontosabb pillanatát” is levágják. A filmesek és az ORTT egyébként a közönség által már szinte adottságnak tekintett reklámblokkok kérdését is felvetnék. Még akkor is, ha a törvény alapján a csatorna óránként 12 perc reklám sugárzására jogosult.

© AP

A filmesek felvetik azt az alapkérdést is, hogy miért annyira hangosak a filmek közben sugárzott reklámok? A néző is jól ismerheti a jelenséget: a széles dinamika-tartományától megfosztott, agyonkompresszált (azaz „összenyomott") reklámhang jóval erősebbnek hat, mint a filmé. Kilóg a film hangzásából, s a néző első reakciója, hogy a mute, azaz némítás gombhoz nyúl a távkapcsolóján. Ez amúgy nyilvánvalóan sem a csatornának, sem a hirdetőknek nem jó.

"Kaptunk meghívást erre az egyeztetésre" - mondja a hvg.hu kérdésére Rényi Ádám, az RTL Klub szóvivője. "És nem kizárt, hogy részt is veszünk rajta" - teszi hozzá. "Figyelembe vesszük és igyekszünk betartani a filmek dramaturgiai szabályait. Ugyanakkor abból élünk, hogy megszakítjuk a filmeket" - mondja, kijelentve, hogy ennél a csatornánál nem szokás levágni egyetlen képkockát sem a filmekből. A vége-főcímek, stáblisták tekintetében pedig a "nemzetközi kereskedelmi tévés gyakorlatnak megfelelően" járnak el.

Megjegyzi, hogy a reklámok alapvetően nem "hangosabbak", mint bármely más tévés műsorelem, csak mivel szűkebb dinamikai értékek között mozognak, hangosabbaknak tűnnek. Azt pedig technikailag nemigen tartja megoldhatónak, hogy egy-egy reklámblokk hangerejét pontosan a break előtti szinthez igazítsák. "A reklámokból élünk és úgy kell dolgoznunk, ahogy az a reklámiparban szokásos".

A HSC a technikai paraméterek kérdésében egy, az ORTT mellett működő műszaki tanács felállítását is kezdeményezni fogja. Ez egységes paramétereket állapítana meg a filmek sugárzására. „A képformátumokkal is sokszor gond van„ – mondja Szabó. A tévécsatornák újabban a letterbox formátumot használják, azaz a plazmatévék nézői számára ideálisnak gondolt, nyújtott, „boríték” formát.

„Akinek kockatévéje van, annál alul és felül csík jelenik meg ilyenkor” – magyarázza a HSC tagja. „Gyakran a feliratokat ebbe a csíkba írják bele, ami viszont a hagyományos és a plazma tévék nézőinek sem jó”. Az egyeztetés részleteiről e pillanatban csak a témákat tudni. Kende János, a Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) elnöke az MTI-nek pesszimistán nyilatkozott: "Reménytelen azt várni, hogy a televíziós társaságok bármit is változtatni fognak bevett gyakorlatukon, éppen ezért csak párbeszédet, egy nyugodt beszélgetést szeretnénk a képviselőikkel".

Az ORTT elnöke szerint érdekes és egyben teljesen külön kérdés, hogy a digitális televíziózás hogyan változtatja majd meg a filmek sugárzásával kapcsolatos televíziós gyakorlatot. Hiszen elvben a nézőnek lehetősége nyílik kihagyni, átugrani is a reklámokat. "Nem kizárt, hogy mindez tényleg megoldja majd a problémát. De ez egyelőre még nagyon messzi és technikailag körvonalazatlan dolog".