A kiállítás céljának Závada Pál azt nevezte: "nehogy feledésbe menjen az, aminek nem szabad", mert a szélsőjobboldali nézetek nem tűntek el, hanem "minden ízükben kivirultak" az utóbbi időben. Ezért, a "dermesztő áthallások", a közéletben mutatkozó aktualitások miatt kell ezeknek a jelképeknek a szerepét tisztázni - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a paramilitáris, alakzatban vonuló Magyar Gárda betiltásának érvényt is kell szerezni a politikában, ahogy fogalmazott: "tiltsd be, amit be kell tiltanod, édes hazám". Ezt a szervezetet annak a pártnak az elnöke hozta létre, amelynek tagjai "megtévesztésig úgy néznek ki, mint a politikusok" - mondta a Jobbik megnevezése nélkül az író. "Szégyennek és gyalázatnak" nevezte, hogy e párt tagjai annak a küszöbén állnak, hogy bejuthatnak a törvényhozásba, s akár "kormányzás közeli helyzetbe" kerülhetnek.

Závada Pál szólt arról is, hogy a szélsőjobboldali szülők gyerekei, akiket egyenruhába öltöztetnek és a Magyar Gárdában masíroztatnak, "félrevezetett vesztesek", holott ezek a kisfiúk egyelőre nem tehetnek semmiről. Kitért arra, hogy az ijesztően előretörő szélsőjobboldali mozgalmak okai a "társadalmi, gazdasági bajok", amelyekre a politikusok eddig nem találtak megoldást, pedig orvosolni kellene azokat. Úgy fogalmazott: nem szabad hagyni, hogy a kirekesztő eszmék terjedjenek, de jelenleg a helyzet az, hogy "az árpádsáv holnapja is küszöbön áll".

A 2010. február 28-ig látogatható kiállítás azt igyekszik megvilágítani - fotók, plakátok, nyomtatványok, képeslapok, más tárgyak és filmek segítségével -, hogy a XX. századi szélsőjobboldal egyik kézzelfogható szimbóluma Magyarországon az árpádsávos lobogó és a turulmadár lett - mondta az MTI-nek korábban a kiállítás kapcsán Molnár Judit, az emlékközpont történész-főtanácsadója.

A tárlaton látható egyebek mellett a történelmi Magyarországot formáló hamutartó, amelynek "szerbiai részébe" lehetett hamuzni, továbbá "nemzeti sorskártyapakli és rajzszög" is. A kiállításon filmfelvételeket is bemutatnak különböző, 1990 utáni szélsőjobboldali megmozdulásokról, valamint számba veszik a magyarországi lobogók történetét, ideértve azt is, hogy az árpádsáv milyen zászlókon jelent meg az Árpád-kortól a Rákóczi-szabadságharcon keresztül a Horthy-korszakig. Ugyanígy bemutatják a turulmadár történetét is, amely az 1918-as polgári demokratikus forradalom hadseregének szimbolikájában is szerepet kapott.

A plakátok között találhatók a Horthy-korszak irredenta nyomtatványai és láthatók fényképek a húszas-harmincas évek irredenta szobrairól is. Megtekinthetők továbbá eredeti katonasapkák, amelyeken szerepel a turulmadár vagy a darutoll, és feliratos konyhai falvédők is ebből a korból.