Egyiptom hivatalosan is kezdeményezi, hogy Németország szolgáltassa vissza Nofertiti egyedülálló mellszobrát, miután olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek szerint Németország törvénytelenül szerezte meg a 3400 éves szobrot.
Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára által kiadott közlemény szerint a frissen felújított berlini Neues Museum igazgatója olyan iratokat mutatott be, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ludwig Borchardt, Nofertiti szobrának megtalálója kevésbé jelentős felfedezésként próbálta feltüntetni a szobrot, hogy ne legyen akadálya Berlinbe szállításának.
A mandulavágású szemével és hattyúnyakával lenyűgöző látványt nyújtó antik szobor konfliktust okozott Németország és Egyiptom között. Mindkét állam magáénak akarja tudni Nofertitit, aki évente látogatók millióit vonzza a világ minden tájáról.
A bemutatott dokumentumok "megerősítik Egyiptom véleményét, miszerint Borchardt etikátlanul járt el, amikor megtévesztésül azt jegyezte fel, hogy a királyné szobrának mészkő feje egy hercegnő festett gipszmellszobra" - áll a Havvász által kiadott közleményben.
Az egyiptomi tájékoztatásból az is kiderült, hogy Havvász és az ügyben illetékes német hatóságok között Friederike Seyfried, a Neues Museum Egyiptomi Papiruszgyűjteményének igazgatója fog közvetíteni a vita megoldásában.
A berlini múzeumot felügyelő Porosz Kulturális Örökség Alapítvány egyelőre nem reagált Havvász vasárnapi bejelentésére, de a napokban cáfolta, hogy Seyfried a szobor visszaadásáról tárgyalva találkozna Havvásszal. Az alapítvány szerint Nofertiti mellszobra törvényesen került Németországba, és Egyiptomnak nincs jogalapja a műkincs visszakövetelésére.
Havvász vélhetően a héten nyújtja be a hivatalos kérelmet Németországhoz. "Nagyon optimista vagyok" - jegyezte meg az ügy kapcsán az egyiptomi szakember. Nem Nofertiti 1913-ban Berlinbe került szobra az egyedüli nagy értékű kincs, amelyet Havvász vissza szeretne vinni Egyiptomba, a szakember a Londonban őrzött Rosetta-követ is hazavinné.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
