Egyetlen nap alatt elkapkodták a belépőket James Cameron Avatar című szupermozijának december 17-ei premierjére a budapesti Arena Plaza filmszínházának csaknem 400 fős Imax-termébe – két héttel a bemutató előtt, amikor a jegyárusítás elkezdődött. Az óriási vetítővászon és a speciális látvány valósággal vonzza a nézőket Budapest egyetlen, mintegy 2 millió eurós költséggel kialakított Imax-mozijába. De sokan kedvelik a modernebb digitális technológiát jelentő 3D-s verziót is: a bemutató hetében már az ilyen mozitermekbe is alig lehetett jegyet kapni a Titanic óta egész estés játékfilmmel először előrukkoló Cameron látványos sci-fijére, amelyet kimondottan 3D-re készítettek. Míg korábban inkább csak ismeretterjesztő és természetfilmeket forgalmaztak Imax technológiával, ma a sikervárományos filmek Imax és digitális 3D-s változatban is elkészülnek (lásd Más dimenziók című írásunkat a 112. oldalon).

HVG

A térhatású filmekre az idén rekordszámú néző volt kíváncsi. „Ma egy többtermes mozi nem engedheti meg magának, hogy ne legyen 3D-s terme” – jelezte a Magyarországon az utóbbi két évben megjelent technológia népszerűségét Bálint Péter, a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke, az UIP Duna Nemzetközi Film Kft. ügyvezetője. Részben a térhatású mozik elterjedésének köszönhető, hogy a pénzügyi krízis dacára jó évet zártak a hazai filmforgalmazók: a jegyárbevétel, többéves csökkenés után, bő 10 százalékkal nőtt. A nézőszám nem sokat változott (lásd grafikonunkat), de a 3D-s vetítésekre 20-30 százalékkal drágább a mozijegy.

Az idén egymást érték a bombasikerek a hazai mozikban, főként az amerikai stúdiók korábbi blockbusterjeinek folytatásai. Egy bevált film újabb részével szinte kockázat nélkül garantálható a bevétel. A Jégkorszak 3. például az utóbbi évek legnézettebb filmje lett: 769 ezren vásároltak rá jegyet Magyarországon. Ezzel lekörözte a tavalyi rekordert, a 750 ezres nézőszámú Mamma Mia! című Abba-musicalt. Sokáig vezette a népszerűségi listát a Harry Potter újabb része, és csaknem félmillióan látták a tavaly év végén bemutatott Madagaszkár 2.-t. Jövőre az UIP által importált Shrek negyedik epizódja ígérkezik a biztos befutónak. Meglehet, csupán emiatt megint megfordul a forgalmazók rangsora, ahogyan az tavaly is történt. 2008-ban a Mamma Mia! sikerével vette át a vezetést az UIP az InterComtól, ám az idén a korábbi piacvezető visszatért a csúcsra. Jövőre folytatódik a Szex és New York, a Twilight, a Toy Story, az Iron Man és a Harry Potter is. Az ilyen bomba sikerek jegybevételéből becslések szerint akár 40-50 százalékot is kihasíthat a térhatású vetítések forgalma.

HVG

Nem csoda, hogy az utóbbi két évben a hazai mozik sorra alakították át termeiket a 3D-s filmek fogadására. Az úttörő a Palace Cinemasnak a budapesti Westendben lévő filmszínháza volt 2007 novemberében, az igazi áttörést azonban az idei év hozta meg. A Palace mára hat termet alakított át, a vidéki plázákon kívül Budapesten az Arenában és a novemberben megnyílt Allee bevásárlóközpontban Cinema Cityket üzemeltető I. T. Magyar Cinema Kft. pedig 19 termébe szerelt 3D-s filmek vetítésére is alkalmas gépeket, egyenként 100 ezer eurós költséggel. „Meghagytuk a régi technikát is, hogy a hagyományos 35 milliméteres filmszalagot szintén le tudjuk vetíteni” – mondta a HVG-nek Buda Andrea, a Cinema City marketingigazgatója. A Palace viszont a teljes átalakításra voksolt. „Jövőre még több 3D-s teremre lesz szükség” – jelezte optimizmusát a HVG-nek Lovász Andrea, a Palace Cinemas vezetője. Tény, hogy 2010-ben csaknem minden hétre jut egy 3D-s premier, főként a kasszasikernek ígérkező családi filmekből.

HVG

A térhatású mozizás robbanásszerű terjedésének árnyoldala, hogy egyre kevesebb artfilm – vagy ahogyan egyes szakértők nevezik, „eltérő felfogású” alkotás – jut el Magyarországra. „Ez előbb-utóbb elbutuláshoz vezet, de tudomásul kell vennünk, hogy az egész világ elbutul” – fogalmazott sarkosan Bálint Péter, aki szerint a válság miatt az emberek többsége mintha menekülne a realitások elől. A budapesti artmozik nézőszáma a tíz évvel ezelőtti 900 ezerről 550 ezerre zuhant. Kivételek azért akadnak: az őszi bemutató óta a Becstelen brigantyk című Tarantino-filmet csaknem 250 ezren nézték meg. Igaz, a szereposztás – Brad Pitt-tel az élen – parádés volt. Mindazonáltal a nagy amerikai stúdiók filmjeiből jól megélő hazai forgalmazók nincsenek rászorulva artfilmek bemutatására; az InterCom például az elmúlt tíz évben összesen tíz filmjére kért és kapott artbesorolást. Az artfilmek bemutatását ugyanis támogatja az állam: ha a bizottság e kategóriába sorol egy filmet, az megkapja a 800 ezer forintos apanázst (ez a magyar filmeknek alanyi jogon jár), ami nézettségtől függően 2 millió forintra is kiegészülhet.

A független filmeket terjesztő kisebb forgalmazók mégis sorra dőlnek be, hiszen a szűkebb közönségnek szóló filmekkel a jogdíjak emelkedése miatt lehetetlen nyereségesen működni. A művészfilmek forgalmazásában élen járó Budapest Film Zrt. a tavasz óta egyetlen filmet sem tudott megvásárolni. A csőd elkerülése végett az ősszel előszerződést kötött a német A Company nevű jogkereskedővel filmforgalmazással foglalkozó kft-je többségi részesedésének eladásáról. „Ez a cég egész Kelet-Közép-Európára vásárol filmjogokat, így alig jelent neki pluszköltséget, hogy Magyarországra is hozzon filmeket” – érvelt a HVG-nek Port Ferenc, a Budapest Film vezérigazgatója.

Borítékolható, hogy a Budapesten működő 13 artmozit – amelyekben összesen 26 teremben vetítenek – nem lehet sokáig fenntartani. Manapság szinte mindegyikük alapvető működési gondokkal küzd, és nincs is forgalomban elegendő olyan film, ami passzolna hozzájuk. Az idén a főváros dobott mentőövet – 50 millió forint formájában – a fenntartásukra, ám a Budapest Film így is kénytelen bezárni három kisebb, utánjátszó artmozit. Közülük a Bemre már akadt is vevő, a Hunniára és az Európára kiírt pályázat viszont másodjára is eredménytelennek bizonyult. Pedig az eladásukból származó bevételből szeretné felújítani a Budapest Film a legjobban muzsikáló fővárosi artmozit, a Művészt.

Hosszabb távon csak azok a kis filmszínházak tudnak életben maradni, amelyek erős arculatot és masszív törzsközönséget alakítanak ki. „Nézőink sokszor csak annyit kérdeznek, melyik teremben megy jobb film, és arra ülnek be” – utalt a HVG-nek a Művész és a Puskin utáni legkedveltebb artmozi, a Cirko-Gejzír állandó rajongótáborára Balassa Péter, a Cirko Film – Másképp Alapítvány kuratóriumának elnöke. Részint az erős arculatformálás eszközeként terjedt el az utóbbi néhány évben, hogy a kisebb mozik inkább saját maguk vásárolják meg a leginkább testhez álló filmeket – így a jegybevételből is több marad a kasszájukban, mint ha fizetniük kellene a forgalmazónak. „Az a szerencsénk, hogy lényegében egyedül maradtunk az artfilmek piacán, így a világban készülő művészfilmekből még nagyobb választékot tudunk behozni” – mondta a HVG-nek Balassa. Nemcsak a Budapest Film került ugyanis bajba, az év elején bedobta a törülközőt az SPI – melynek filmtárát a Fórum Hungary vette át –, és a Best Hollywood is takaréklángon működik. A Cirko Film 70-80 százalékban uniós és hazai támogatásból él, a munka egy részét önkéntesek végzik.

Bár a Cirkóban igazi csemegéket láthat a közönség, anyagi korlátai némileg szűkítik a kínálatot. „Egy Almodóvar-film jogdíját sosem tudnánk kifizetni” – mondta Balassa. Az utóbbi években viszont a Cirko Film hozta be Magyarországra a legtöbb cannes-i nyertest: tavaly Laurent Cantet Az osztály, tavalyelőtt a román újhullámos Cristian Mungiu 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjét játszotta. Jövő februárban pedig Michael Haneke Arany Pálmát és több kategóriában Európai Filmdíjat nyert A fehér szalag című munkáját mutatják be. „Az idén az összes európai filmfesztivál díjazottja hozzánk került” – büszkélkedett Balassa. A jelek szerint ezek olyan kemény művészfilmeknek számítanak az átlagos mozilátogató számára, hogy Magyarországon más forgalmazó nem kockáztatja meg a vetítésüket.

G. TÓTH ILDA