Max Brod - akit Kafka arra kért, hogy halála után semmisítse meg a kéziratokat, de ezt nem volt képes megtenni - egy izraeli tudományos intézetnek szánta az irodalmi anyagot. 1968-ban bekövetkezett halála után azonban Hoffe négy évtizeden át részben saját lakásában, részben tel-avivi és zürichi bankokban helyezte el a szakértők várakozása szerint felbecsülhetetlen értékű leveleket és kéziratokat. Hoffe két lányára, Eva Hofféra és Ruth Wieslerre hagyta a gyűjteményt, akik szintén nem akarják kiengedni a kezükből. Hoffe ugyanakkor még életében néhány kéziratot eladott. 1988-ban például a Sotheby's londoni árverésén bocsátotta kalapács alá A per eredeti kéziratát, amit a marbachi Német Irodalmi Archívum vásárolt meg közel kétmillió dollárért.

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár az utóbbi években bírósági úton próbálta elérni, hogy - szerintük Brod végakaratával összhangban -, a gyűjtemény az intézményhez kerüljön. A könyvtár vezetője tavaly ősszel a Német Irodalmi Archívumba került kéziratot is visszakövetelte. Ulrich von Bülow, a Német Irodalmi Archívum igazgatója viszont azt állította, hogy Brod és Esther Hoffe is tárgyalásokat folytatott az intézménnyel arról, hogy ott helyezzék el az anyagot. Mint mondta, bármi legyen is a ládákban, a kézirathegyek évekig munkát adnak majd a történészeknek és a kutatóknak.

Az illetékes tel-avivi bíróság egy évvel ezelőtt rendelte el a kéziratokat tartalmazó ládák felbontását arra hivatkozva, hogy amíg nem tudja, valójában milyen kéziratokról folyik a vita, addig nem tud döntést hozni az ügyben, hogy vajon a két testvér - akik anyjukkal együtt holokauszttúlélők - a jogos tulajdonosa a gyűjteménynek vagy át kell adniuk az irodalmi kincseket a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárnak.

A BBC online tudósítása szerint a hét elején egy zürichi bankban elhelyezett négy láda felbontása kezdődött meg egy Kafka-szakértő bevonásával, aki részletes leltárt készít a tartalmukról az izraeli bíróság tájékoztatására. Az 1924-ben tüdőbajban elhunyt író műveinek korábban nem ismert változatain kívül Kafka életének eddig rejtve maradt részletei is napvilágra kerülhetnek: többek között szerelméhez, Dora Diamanthoz írt levelei is. Egyes feltételezések szerint a Prágából a nácizmus elől 1939-ben elmenekült és később Izraelben letelepedett Brodnak a második világháború után sikerült hozzájutnia a levelekhez, amelyeket 1933-ban Diamant lakásáról vitt el a Gestapo.