A slide technikájáról elhíresült amerikai gitárvirtuóz és zeneszerző, Ry Cooder maga sem sejtette, milyen következményei lesznek annak, hogy 1996-ban stúdióba vonult néhány elfeledett és kiöregedett kubai zenésszel. A végeredmény, vagyis a Buena Vista Social Club album, valamint a Wim Wenders rendezésében készült film valósággal felrobbantotta a világzene gyűjtőcímen azonosítható műfajt. A világ előtt a kubai politikai rendszer elzártsága miatt addig szinte teljesen ismeretlen énekesek és zenészek, köztük Compay Segundo, Ibrahim Ferrer és Omara Portuondo egycsapásra reflektorfénybe kerültek, a Buena Vista-lemez Grammy-díjat kapott, a kubai klasszikusok dalait világszerte megismerték.

A Buena Vista Social Club a negyvenes-ötvenes években, a forradalom előtti Kubában egy könnyűzenei klub neve volt, ahol jellegzetes kubai zenét játszottak és táncoltak. Azzal, hogy Ry Cooder 1996-ban újjáélesztette a Buena Vistát, a hagyományos kubai guaracha vagy guajira zene is előtérbe került. Az 1997-ben megjelent Buena Vista-album azóta több mint nyolcmillió példányban fogyott - nem véletlenül nevezte egy kritikus a lemezt a világzene The Dark Side of the Moon-jának, utalva a Pink Floyd legendás korongjára. A közösség az elmúlt tíz évben hat fontos tagját veszítette el: Manuel "Puntallita" Licea énekes 2000-ben, Rubén González zongorista 2003-ban, Compay Segundo énekes-gitáros és Ibrahim Ferrer énekes 2005-ben, Pio Leyva énekes 2006-ban, Orlando "Cachaito" López nagybőgős pedig tavaly hunyt el. Az eredeti együttes csak egyetlen alkalommal lépett fel Kubában: 1999 novemberében, a havannai Karl Marx színházban. Ma a Buena Vista egyes zenészei - nem mindig ugyanazok - Havanna nagy szállodáiban adnak hangversenyeket.

A Buena Vista Social Club fiatalabb tagokkal kiegészülve továbbra is járja a világot: az orquesta tavaly is fellépett a Sziget fesztiválon, Manual "Guajiro" Mirabal trombitás szólóban 2005-ben játszott a világzenei nagyszínpadon, Omara Portuondo, a díva pedig 2001-ben és 2004-ben. Idén a 77 éves Guajiro mellett itt lesz a Szigeten a 2004-ben Grammy-díjat kapott 79 éves Manuel Galbán gitáros-billentyűs is. A legnagyobb sztár természetesen Omara Portuondo lesz a színpadon. Karrierje 15 éves korában, a havannai Tropicana Club táncosnőjeként indult, később énekelni is a Tropicanában kezdett. 1952-ben Haydee nevű nővérével, s két másik énekesnővel megalakította a Cuarteto Las D'Aida énekegyüttest, amellyel hónapokig turnézott az Egyesült Államokban. 1959-ben megjelent első önálló lemeze, a dzsessz és a kubai zene hangzásvilágát ötvöző Magia Negra. 1967-ben kivált a kvartettből és szólókarrierbe kezdett. A bolerók és habanerák királynője a szerencsésebbek közé tartozott, mivel a hetvenes-nyolcvanas években fellépett a világ számos pontján, Európa országai mellett Japánban is koncertezett, Kubában pedig a legnépszerűbb előadók között tartották számon.

A nagyszínpadon szerdán 19:45-től a garázsrockot játszó svéd zenekar, a The Hives melegíti be a közönséget a Madness 21.30-kor kezdődő koncertje előtt. A svéd csapat 2005 és 2007 után már harmadszor jön a Szigetre. "A The Hives zenéjét otthon is lehet hallgatni, csak vigyázni kell, nehogy közben kitépd a gázcsövet a falból" - érzékeltette az általában a szalagavatókon szokásos fekete-fehér egyenruhában színpadra lépő együttes energikusságát Poós Zoltán író, zenei szakújságíró.

 Véleménye szerint a szerdai Madness koncert - a brit banda 2007 után másodszor lép fel a Sziget fesztiválon - az idei rendezvény egyik legnagyobb show-ja lesz. „Tipikusan fesztiválos öröm- és bulizenét játszik a Madness, és bár tagjai már nem a legfiatalabbak, három évvel ezelőtt is látszott, hogy még mindig nagyon élvezik a zenélést" - mondta Poós Zoltán, hozzátéve, hogy a szerdai koncertet azért is ajánlja, mert a Madness által képviselt ska újabban Magyarországon is prosperáló könnyűzenei irányzat lett, elég csak a szintén szerdán (az MR2 színpadon) fellépő Irie Maffiára, vagy a Pannonia Allstars Ska Orchestrára (PASO) gondolni.

A Jamaicából származó ska, a reggae egyik előfutára volt az első olyan popkulturális irányzat Magyarországon, amely a legkisebb késéssel, még "fénykorában", 1981-ben eljutott Magyarországra (Fórum, GM 49, Satöbbi). A Madness 1979-ben futott be, abban az évben, amely az újhullám fénykora volt Nyugat-Európában és Észak-Amerikában; a punk után mindenki a zenei finomodás felé indult, ekkor lett népszerű a Police és a Devo is.

A Bad Religion melodikus punkzenekar szintén fellép a Szigeten szerdán. „Aki szereti a dinamikus punk and rollt, annak ott a helye a koncerten" - ajánlja Poós Zoltán. A szerdai programban szerepel még többek között Quimby, Irie Maffia, Balkan Fanatik-koncert, de az elektronikus zene szerelmesei is megtalálhatják a kedvükre valót: a Party Arénában 19:30-tól az amerikai DJ Shadow, 22:00-tól a Pole Position, 23:00-tól pedig Szeifert pörgeti a korongokat.