Annemarie Jaeggi, a berlini Bauhaus Archiv igazgatója a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program zászlóshajójának tekintett kiállítás megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar bauhauslerek munkáit a középpontba állító tárlat hosszan tartó kutatások eredményeként, több magángyűjtemény agyagából állt össze. Célja, hogy bemutassa a magyarok eddig kevéssé hangsúlyozott hozzájárulását a modern művészet ezen alapvető, sokat vitatott vonulatához.    

Rubovszky Rita, a Hungarofest Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a baranyai megyeszékhely, az ország és Európa is büszke lehet a pécsi bauhauslerekre.     "Olyan országmárkákat szeretnénk felépíteni, amelyekről adott esetben Pécs, illetve Magyarország jut eszükbe a külföldieknek. Ilyen lehet a Bauhaus vagy épp a Zsolnay név" - mutatott rá Rubovszky Rita.    

Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült a pécsi EKF-program egyik nagyberuházása, a Nagy Kiállítótér, és megvalósult a teljes Múzeum Utca projekt is.    

A Bauhaus-tárlatot négymilliárd forintra biztosították, a festmények, szobrok, dokumentumok és fotók tizenhat gyűjteményből származnak, és ebben a formában csak Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utca 4. szám alatti épületében láthatók.    

A múlt század elején a német főiskola, a Bauhaus vonzásába mintegy húsz magyar, köztük több pécsi is került. Ők maguk is tevékenyen hozzájárultak a konstruktivista szemlélet, a speciális pedagógia, s az élet és a művészet egységét hirdető, egyben társadalmi modellt is kínáló iskola szemléletének terjesztéséhez.    

A szervezők szándékai szerint a pécsi kiállítás és a megnyitójával egy időben megjelent tanulmánykötet, Forgács Éva Bauhaus című munkája bemutatja a magyarok kapcsolatát az intézménnyel, egyben vállalkozik a különböző korszakok, a művészi tevékenység és a műhelymunka, az ipari tervezés, a sorozatgyártás összefüggéseinek bemutatására.    

A tárlat a német iskolában megjelenő magyar alkotók tevékenységének előzményeivel is foglalkozik, de művészetük megismerhető a különböző szakmai műhelyek alkotásaiból, a pécsieké például Walter Gropius építészirodájának produkcióiból is.    

A kiállítás az építészettől kezdve a bútortervezésen át a szőnyegszövésig, a kísérleti színházi elgondolásokban való részvételig átfogó képet kíván nyújtani arról, miként hatottak az iskolára a magyarok, köztük Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Weininger Andor, Sebők István és Moholy-Nagy László.    

A Bauhaus-tárlathoz több kísérőrendezvény is kapcsolódik: szerveznek sárkány- és lampionünnepet, lesznek családi- és gyermekfoglalkozások, felelevenítik a Bauhaus-színházat és a pécsi Bauhaus-épületeket bemutató sétákra is várják az érdeklődőket.    

A tárlat október 24-ig látható a baranyai megyeszékhelyen, az anyagot ezt követőn Berlinben is kiállítják.