Családja tájékoztatása szerint az ünnepelt művésznőt Genf melletti otthonában, hosszan tartó betegség után vasárnap érte a halál. Az énekesnő 1926. november 7-én született Sydneyben. Énekelni és zongorázni édesanyja tanította, elég későn, 19 éves korától. Tanulmányait később Londonban, a Royal College of Music magánének szakán folytatta. 1952-ben a brit fővárosban debütált a Covent Gardenben, mint A varázsfuvola Első Hölgye.

1954-től kezdve a Királyi Operaház tagjaként a szoprán repertoár legnagyobb szerepeit énekelte. Házasságot kötött zongorakísérőjével, Richard Bonynge-gal, aki később neves karmesterré vált. Kapcsolatuk szakmai vonatkozásban is gyümölcsözőnek bizonyult: Bonynge vezette be feleségét az olasz bel canto stílus világába.

Férje énekgyakorlatokat is írt számára, amelyek segítettek biztosan uralnia a bel canto előadásmódot, az énekesnő Donizetti Lammermoori Luciájának címszerepében így átütő sikert arathatott, ezzel kezdődött fantasztikus nemzetközi karrierje. Ezzel a darabbal debütált a milánói Scalában is 1961-ben, majd következtek a világ jelentős operaházai.

Saját társulatával az 1965-66-os szezonban Ausztráliában turnézott, az együttes tagjai között a fiatal Pavarotti is szerepelt, aki úgy nyilatkozott: minden kétséget kizáróan Sutherlandé az évszázad szoprán hangja. A londoni Decca cég lemezszerződést is kötött az énekesnővel, a felvételeken legfontosabb operaszerepei találhatók olyan zeneszerzőktől, mint Bellini, Donizetti, Meyerbeer vagy Händel. Férje 1976 és 1986 között a Sydney Opera igazgatója lett, így Sutherland is gyakran lépett fel ott.

Számos rangos elismerés után 1979-ben megkapta a Brit Birodalom lovagi címét. 1990. október 2-án Meyerbeer Hugenották című művében Sydneyben búcsúzott el a színpadtól. Ezután szívesen foglalkozott fiatal énekesekkel, így a kilencvenes években Budapesten, a  Magyar Állami Operaházban is tartott rövid mesterkurzust.