Mint Schneller István, Budapest korábbi főépítésze, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Településépítészeti Tanszékének vezetője elmondta: az Új Városközpont vázlattervei június 30-án kapták meg a Központi Tervtanács jóváhagyását, azzal a kikötéssel, hogy a végleges engedélyig ne kerüljön sor bontásra. Az V. Kerületi Önkormányzat augusztus 24-én "példátlan gyorsasággal", öt nap alatt kiadta az elvi építési engedélyt, november 30-án pedig már három Bécsi utcai ház bontására nyújtott be kérelmet az építtető Csipak Acquisitions, hogy azok helyén vegyes funkciójú, üzleteket, irodákat és szállodát befogadó épületkomplexumot létesítsen.

Schneller István úgy vélte, a beruházók folyamatosan a "jogi kiskapukat" keresték és keresik, és utalt arra, hogy ehhez az V. Kerületi Önkormányzat több döntése is segítségükre volt. Bontási engedélyre például csak építési engedéllyel együtt lehetett beadni kérelmet, ezt a korlátozást azonban a kerület két éve feloldotta a főutcában - idézte fel. A szakember megtévesztőnek tartja a kerületi főépítész állásfoglalását, amelyben Cselovszki Zoltán kijelentette: a beruházásnak nincs akadálya. "Az elvi engedélyezési dokumentum legalább három ponton ellentmond a kerületi építési szabályzatnak" - hívta fel a figyelmet Schneller István.

Mint hozzátette, a projekttel nem csupán jogi problémák vannak, hiszen az szakmailag is "nonszensz". Egy 200 méter sugarú körben egyszerre három "kortárs jel" is készül: az Új Városközpont mellett a Zaha Hadid tervezte irodaház és Erick van Egeraat Városháza Fóruma - mondta el Schneller István, hangsúlyozva, ezek az épületek így kioltanák egymást.

Buzna Margit, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja a Bécsi utcai beruházás elleni jogi küzdelemről elmondta, több más civil szervezet mellett az ő egyesületük is megfellebbezte az elvi építési engedélyt a Közigazgatási Hivatalnál, amely számos ponton megváltoztatta azt, kimondva többek között, hogy az új épületkomplexum nem lehet magasabb 30 méternél. Mivel az OTP a jelek szerint nem adja el a tulajdonában álló egykori Chemolimpex-székházat, az Új Városközpont alapterületében is zsugorodhat: a tervezett öt helyett legfeljebb csak három telken épülhet meg - tette hozzá az építész.

Buzna Margit szerint a civil városvédők a Közigazgatási Hivatal másodfokú határozata ellen is bírósági keresetet nyújtottak be, ennek azonban nincsen halasztó hatálya. A bontási engedélyről jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jogosult dönteni.

Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke a terület világörökségi védettségére hívta fel a figyelmet. Mint felidézte, a nemzetközi ICOMOS (az UNESCO Világörökség Bizottságának hivatalos tanácsadó szervezete) november 5-én nyilatkozatott adott ki a Bécsi utcába tervezett beruházásról, megállapítva, hogy az "komolyan fenyegeti" a világörökségi helyszín "integritásának megőrzését és védelmét", ezért azt "nagyon negatív" beavatkozásnak tartja. Az ICOMOS akkor emlékeztetett: a korábbi, Belső-Erzsébetvárosi bontások miatt Magyarországnak már így is megőrzési jelentést kell előterjesztenie a Világörökség Központ számára.

Mint Nagy Gergely hozzáfűzte, a megőrzési kötelezettség megsértése akár a világörökségi cím elvesztésével is járhat, ahogy az a közelmúltban Drezda városával történt.

A sajtótájékoztatónak otthont adó Magyar Urbanisztikai Társaság hétfőn elnökségi állásfoglalásban tiltakozott a beruházás ellen, és korábban annak újragondolására szólított fel többek között a Nemzetközi Építész Szövetség, a Magyar Építész Kamara elnöksége, a KÖH, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszéke és a BCE Településépítészeti Tanszéke is.