A decemberben Prima Primissima díjjal kitüntetett filmes felidézte: a film sokáig Master of Farnow (Farnow grófja) címen futott, de végül az egyik kulcsjelenethez kötődő Treehouse-ra esett a választás, ami a gyerekek számára fára épített kuckót jelent.

„Ez egy nyári történet, két németországi kastélyban játszódik, az egyikben él egy a apa a fiával, a másikban pedig egy anya a két lányával. A cselekmény kezdetén a fiú, Thomas hazatér az ősi otthonba, ahol mintha valami megváltozott volna. Egyelőre nem szeretnék többet mondani a történetről, szerintem elég annyi, hogy a film a bűnökről, a múltban lappangó titkokról szól” - fogalmazott Koltai Lajos.

Thomast a Csodálatos Júliából ismert Tom Sturridge alakítja, apját Jeremy Irons. Kirsten Dunsttal még a tárgyalások kezdetén járnak. A színésznő megnyerésében egy amerikai producer is segít, aki emellett a Treehouse amerikai forgalmazását is szervezi majd. „Remélem, Kirstenben nem maradt tüske irányomban. Az Este egyik szerepére ugyanis ő is jelentkezett, de végül másra esett a választásom” - jegyezte meg a rendező. A film díszlettervezője az az Allan Starski lesz, aki a Schindler listája látványtervéért Oscar-díjat kapott.

Az alkotás német, lengyel, francia, angol és ír támogatásokból készül, ezért a forgatás jelentős része Németországban lesz. "A tartományi filmalapok támogatását helyben kell elkölteni, ezért most kelet-németországi kastélyok után kutatunk, ami nem könnyű, hiszen többségük nagyon rossz állapotban van" - mondta a rendező, aki szerint ezért az is elképzelhető, hogy a kastélyjeleneteket máshol, például Lengyelországban veszik fel.

Koltai Lajos arról is beszélt, hogy korábban egy második világháborús filmet szeretett volna forgatni, amely egy angol plasztikai sebészről szólt volna, aki a háborúban megsebesült pilótákat "szabályosan visszavarrta az életbe". Az orvos szerepére Jeremy Ironst kérte fel, de közben elkészült a Treehouse forgatókönyve is, és a színész inkább ezt választotta. „Talán kevésbé érezte kockázatosnak ezt a történetet” - mondta Koltai Lajos, majd hozzátette: legutóbb novemberben találkozott a színésszel a Korda Filmstúdióban, ahol Irons a The Borgias című tévéfilmsorozatban játszott. "Noha csak egyszer dolgoztunk együtt a Csodálatos Júliában, régi barátként fogadott, sőt megnézte az Estét és a Sorstalanságot is, mindkettő nagy hatással volt rá" - emlékezett a rendező.

Koltai Lajos további terveiről elmondta: előkészület alatt áll egy nagyszabású produkció Kincsemről, a legyőzhetetlen csodalóról. „Losonczi Gábor, a producer jelenleg a pénzügyi háttér előteremtésén dolgozik, és nincs könnyű dolga, hiszen egy magyar lóról szeretnénk forgatni úgy, hogy az a világ számára is érdekes legyen” - mondta a rendező. Emellett szívesen rendezne Amerikában is, ahol, mint fogalmazott, egy családi filmdráma előkészületei indultak el.

„Egy ízig-vérig amerikai történetről van szó, átlagos amerikai szülőkről, akik a napi taposómalomban küzdenek. Aztán felbukkan egy francia nő, akibe a főszereplő beleszeret. A forgatókönyv tele van vicces fordulattal, rengeteget lehet rajta nevetni, miközben a film alapja egy kőkemény dráma” - mondta Koltai Lajos, bár hozzátette: egyelőre nem biztos, hogy rendezésre őt kérik fel. „A kezdetek bíztatók: találkoztam az íróval, aki tizenöt filmemet tudta fejből” - jegyezte meg.

A magyarországi filmes helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: a legnagyobb baj az, hogy jelenleg semmit nem lehet tudni a kormányzat terveiről, az alkotók csak „folyosói pletykákból” tudnak tájékozódni. „Úgy tűnik, az alapítványi rendszer megszűnik. Ennek ugyan voltak hibái, de alapjaiban mégis jól működött, hiszen minden évben születtek jó filmek, generációk indultak el a pályán” - vélekedett. A rendező-operatőr úgy gondolja, hogy az ország méretei miatt a magyar filmgyártás csak kivételes esetekben képes profitorientáltan működni. „A magyar film mindig az állami támogatásoktól függött és nem valószínű, hogy ez megváltoztatható, mivel a magyar filmek nem képesek kitermelni az elkészülésük költségeit” - fogalmazott, hozzátéve, hogy kevesebb, de jobb minőségű filmet kellene készíteni. Régebben évente körülbelül húsz film készült és az éppen elég volt.

Arra kérdésre, hogy operatőrként vállalna-e szerepet más filmekben, Koltai Lajos azt mondta: „ha Szabó Istvánnak harminc évnyi közös munka után Az ajtóra nemet mondtam, másnak hogy mondhatnék igent?” Mint fogalmazott: rendezőként a képalkotást is a feladatának érzi. „Pados Gyula operatőrrel nagyon jó párost alkotunk, kiválóan együtt tudunk működni” - tette hozzá.