„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
A két fél március 1-jén állapodott meg a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről - derül ki a MOKÉP által az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatból, amelyet a TT Filmműhely Kft. részéről Téni Gábor ügyvezető, a MOKÉP-tól Gulyás Balázs igazgató írt alá.
A dokumentum szerint a két cég a sajtóban megjelent nyilatkozatok kapcsán, "a félreértéseket eloszlatandó" tett közös nyilatkozatot. Az alig egy hete zárult Berlinalén rangos díjjal kitüntetett Tarr Béla-filmet március 10-től játszották volna a magyarországi mozik a MOKÉP forgalmazásában.
Az MTI megkeresésére Téni Gábor kedden elmondta: keresik a megoldást a film mielőbbi magyarországi bemutatására.
A szerződésbontás alig több mint egy héttel azután történt, hogy a MOKÉP igazgatója közleményben reagált a Der Tagesspiegel című német lap online kiadásában a Berlinale díjkiosztójának másnapján megjelent Tarr Béla-interjúra.
"A torinói ló alkotójának nyilatkozatával nem az a gond, hogy könnyelműen tette, hanem hogy egészen egyszerűen valótlanságokat tartalmaz. Nemcsak önmagának, hanem az egész filmszakmának, valamint a teljes magyar művészvilágnak okozott kárt" - fogalmazott február 20-i közleményében Gulyás Balázs, a MOKÉP igazgatója.
Tarr Béla a Der Tagesspiegel cikke szerint kifejtette: magát szabad embernek tekinti, aki azonban "olyan országban él, amely már nem szabad". Magyarország az utóbbi húsz évben szabad volt, ami boldogságot jelentett, ám ez mára elmúlt. A magyar művészek tiltakoznak a kormány kultúrpolitikája ellen, ennek a jele volt (...) filmes alkotók tiltakozása munkafeltételeik tönkretétele ellen. Utóbbit negyven külföldi kolléga is aláírta - volt olvasható többek között a Der Tagesspiegel Tarr-interjújában. Az írás arra is kitért, hogy a rendező szerint Magyarországon ma olyasmi történik, amit Németországban kulturális harcnak neveznek. "A kormány gyűlöli az értelmiséget, mert az liberális és ellenzéki, hazaárulóként szidalmazza annak tagjait".
A rendező a megjelenést követően egy nappal, február 21-én elhatárolódott a cikktől. "Az írás stílusa nem az én stílusom. Sem harcolni, sem vitatkozni, sem érvelni nem szoktam ilyen módon. Nagyon megalázónak tartom, hogy mindez bekoszolja filmünk sikerét és fogadtatását és napi politikai szintre süllyeszti le" - tudatta a filmrendező.
Gulyás Balázs, a MOKÉP igazgatja a Der Tagesspiegel-interjúra reagálva - még Tarr Béla elhatárolódása előtt - hangsúlyozta: egy, a nemzetközi színtéren mozgó művésznek tudnia kell, hogy szavainak súlya megsokszorozódik egy ilyen díj után. Leszögezte, hogy Tarr Bélát továbbra is nagy művésznek, talán a legnagyobb élő magyar rendezőnek tartja.
"Tarr Bélának egy nap alatt sikerült elérnie, hogy a befogadók műveit ne azok értéke, hanem politikai hovatartozása szerint ítéljék meg" - emelte ugyanakkor ki Gulyás Balázs, aki "képtelennek" nevezte Tarr azon kijelentését, hogy Magyarország már nem szabad.
A filmeknek ígért állami támogatások leállítása körül kialakult helyzetért Gulyás Balázs szerint nagy részben a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány a felelős, utóbbi a minisztériumi átutalások egy évnyi elmaradása miatt. Mint hangsúlyozta, az a Tarr-kijelentés is tételesen cáfolható, hogy "most egy kormányzati igazgatót neveztek ki, aki egyfajta cenzorként önhatalmúlag hozhat döntéseket". A MOKÉP igazgatója szerint a történtek legfőbb tanulsága az, hogy "a XXI. században egy meggondolatlan nyilatkozattal egy művész akár egész életművét saját maga zúzhatja porrá".
A Der Tagesspiegelben megjelent interjú szerzője, Jan Schulz-Ojala egyébként az MTI berlini tudósítójának hangsúlyozta: a lap nem lát okot orra, hogy változtasson a Tarr Bélával készített interjú szövegén.
