„Szexuálisan bekattant figura, aki fanatikus szerető volt, de politikailag inkompetens” – a Washington Post így jellemezte Mahatma Gandhit Joseph Lelyveld biográfiája alapján. Sőt, „kegyetlen volt a környezetével” – fűzi hozzá az amerikai lap kritikusa. A brit Daily Mailben rasszistának és biszexuálisnak titulálták az indiaiak „atyját”, méghozzá a Great Soul. Mahatma Gandhi and His Struggle with India (magyarul: Egy nagyszerű lélek. Mahatma Gandhi és harca Indiáért) azon fejezeteit értelmezve, melyek Gandhi dél-afrikai tartózkodására emlékeznek – írja a Spiegel Online. Ott ismerkedett meg a fiatal ügyvéd, Gandhi, a német építésszel és testépítővel, Hermann Kallenbachhal. Levelezésük alapján a két férfi szoros és intim kapcsolatban lehetett egymással.

Gandhi ezt írta Kallenbachnak: „milyen tökéletességgel birtokba vetted a testemet. Rabod vagyok, és nem tudok ez ellen semmit sem tenni”, avagy „egyedül a Te fényképedet tartom az éjjeli polcomon” – szóltak Gandhi vallomásai, aki állítólag azt is követelte egyszer Kallenbachtól, hogy egy nőre se merjen vágyakozással tekinteni.

Gandhi 1904-ben ismerkedett meg a Kallenbachhal, és két évig egy fedél alatt laktak. A gazdag Kallenbach barátjának egyre formálódó szociális eszméit lelkesen hallgatta és támogatta. A biográfia szerint a két férfi egymásnak örök szerelmet (vagy szeretetet?) fogadott. Gandhi 1914-ben visszatért Indiába, Kallenbach Dél-Afrikában maradt.

A több mint 400 oldalas biográfia napló- és levélrészleteit ragadták ki a szemfüles amerikai és brit kritikusok. A rasszizmus vádja azért érte például Gandhit, mert amikor Dél-Afrikában letartóztatták, arról panaszkodott, hogy nem fehérek közé zárták. A feketékről az volt a véleménye ugyanis a művelt indiainak, hogy „általánosságban civilizálatlanok”, írja Lelyveld, aki hét évig volt a New York Times főszerkesztője, és az apartheidról szóló könyvéért Pulitzer-díjat is kapott.

Az indiaiakat viszont nem hatotta meg az író szakmai tudása, az azonban annál inkább, hogy felszabadítójukat ilyen fényben tünteti fel. A „nemzet atyjának” is nevezett Gandhit szentként tisztelik hazájában, ezért az, hogy biszexuális, rasszista, sőt, kegyetlen lett volna, egyenlő az istenkáromlással. Olyannyira, hogy egyes politikusok követelik a könyv betiltását indiai megjelenése előtt. Gandhi szülőállamában, Gudzsaratban a hindu-nacionalista miniszterelnök azonnali betiltást rendelt el: „Ez egy perverz iromány”- jelentette ki Narenda Modi, „sérti az okos és logikusan gondolkodó embereket” – tette hozzá az elnök, aki arra szólította fel az írót, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot. India igazságügyi minisztere, Veerappa Moily úgy véli, nem csupán Gandhit, de az egész indiai népet érte sértés: „Az nem lehet, hogy emberek rólunk ilyeneket írjanak és kinevessenek”.

Lelyveld értetlenül áll mind a kritikusok, mind az indiai vezetők reakciói előtt, és cáfolja, hogy arra akart volna utalni, hogy Gandhi egy férfival folytatott szexuális viszonyt, illetve, hogy diszkriminálta volna a feketebőrűeket. „Egyszer sem fordul elő a könyvemben az a szó, hogy biszexuális” – nyilatkozta az író, majdharagos e-mailt küldött az indiai PTI hírügynökségnek: „Szégyenletes, hogy egy országban, mely magát demokratikusnak nevezi, betilthatnak egy könyvet, melyet még senki sem olvasott, legfőképp azok nem, akik elrendelik a tiltást”.

Moily erre visszavonta a rendelkezést, és attól az ötlettől is elállt, hogy büntethető legyen Gandhi nyilvános megsértése. De csupán azért, mert kiderült számára, hogy az író tényleg nem nevezte biszexuálisnak Gandhit. A Spiegel szerint kétes a gesztus: ezzel ugyanis Moily belátta, hogy valóban nem olvasta a könyvet, másrészt csak azért vonta vissza a betiltást, mert nem szerepel benne a szexuális hajlamra vonatkozó zavaró kitétel, mely megdöntené a Gandhiról kialakult képet. Ez pedig nem éppen a szólás- és véleményszabadság bizonyítéka.

Gandhi családja is elhatárolódik az indiai vezetőktől és a betiltást forszírozó mozgalomtól. „Nem olvastam Joseph Lelyveld könyvét. Ezért nem tudok és nem is akarok véleményt mondani róla” – nyilatkozta például Gandhi unokája, Gopalkrishna Gandhi a Hindustan Times-nak. Az ükunoka, Tushar Gandhi ennél még tovább ment: „A tiltás és a könyvégetés kultúráját el kell utasítani” – mondja, hisz ükapja maga is felemelte szavát mindenféle állami cenzúra ellen: „sosem utasította el kritizálóit, sokkal inkább nyilvános vitára szólította fel őket” – tette hozzá Tushar Gandhi, aki szerint a morbid szexuális részekre a nyugati íróknak azért van szükségük írásaikban, hogy jobban el tudják adni a könyveiket.

Nem ez az első életrajzi könyv ugyanis, mely Gandhi szentségét megkérdőjelezi; tavaly jelent meg egy brit történész könyve, melyben az önmegtartóztatásáról híres indiai furcsa szexuális játékait fedi fel.