A Budapest Galéria fővárosi történeti múzeumba olvasztásáról döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A képviselők az MSZP és az LMP képviselőinek ellenszavazatai mellett fogadták el Csomós Miklós (Fidesz-KDNP) kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes határozati javaslatát.
A főváros egy tavaly decemberi határozatában már egyetértését fejezte ki a galéria Budapesti Történeti Múzeumba történő beolvasztásának koncepciójával. A Budapest Galéria a most elfogadott határozat értelmében a július elsején veszti el önállóságát, az elsősorban köztéri művészeti alkotások helyreállítására vonatkozó feladatait a jövőben az általános jogutódjaként működő történeti múzeum veszi át.
Csomós Miklós a javaslat vitájában felszólalva hangsúlyozta: nem ez lesz az utolsó olyan összevonás, ahol hasonlófeladatokat ellátó intézményeket olvasztanak egybe. Kaltenbach Jenő (LMP) ezzel szemben úgy vélekedett, az előterjesztés hamisan kelti azt a látszatot, hogy "két hasonló dolgot házasítanak össze", mivel a valóságban ez egyáltalán nincs így. Horváth Csaba az MSZP fővárosi frakcióvezetője ezt megelőzően azután érdeklődött a városvezetésnél, hogy nincs-e esetleg valami titkolt célja az összevonásnak.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az új trükkel még a szemfülesebbek is belesétálhatnak a csalók csapdájába.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
