A kritikai gnózis kifejezés beépült az ózdi szlengbe. Nem a fogalom megismeréselméleti értelmében, hanem ahogy azt Dömötör Kristóf, Seres Attila (Busman), Seres Regina, Váradi Rajmund (Körte), Radics Márk (Májki) rappeli: „Kétmilliós réting, tömeghipnózis/ Mehetsz anyádba’ te kritikai gnózis”.

A kereskedelmi televíziók reality show-iról szóló nóta (és a hozzáforgatott klip) az Ózd romák lakta Hétes telepén immár több éve működő Alkotóház legújabb terméke.

A Bódis Kriszta költő-filmrendező által kitalált alkotásközpontú integrációs modell filozófiája alapján aligha meglepő, hogy a szöveget a Shakespeare- és Marlowe-fordításairól ismert Szabó Stein Imre írta Marjai Judit fotóművész ötlete alapján. A sorokat aztán Körte, Májki és a többi tizenéves alakított a saját szája íze szerint. „Elolvasták, majd rövid kupaktanács után meghozták a verdiktet: a refrén átírásával és némi igazítással rappelhető a cucc” – mondja Szabó Stein. A korábban tévésként is dolgozó irodalmár – párrímes jambikus pentameterekből gyúrt – versét az ifjak például a „Nekem elhiheted, a nép nem feled!” refrénnel turbózták fel.

A show-kat ugyanis a telepi srácok is nézik, és tisztában vannak azzal, hogy amit látnak, az nem a valóság, és a nézőt aligha lehet hülyére venni. Ugyanakkor a Való Világ-féle műsorok hiteltelenségén bármennyit nyavalyoghat egy pesti értelmiségi, az ózdi telepről érkező üzenet nagyságrendekkel autentikusabb. A Bódis Kriszta rendezte, és az alkotóházba járó fiatalokkal felvett klip zenéjét a társadalomkritikai élű rímek faragásban szintén jeleskedő Akkezdet Phiai szerezték. Persze ők is ingyen, társadalmi munkában. A Bódis Kriszta jegyezte modell lényege ugyanis az önzetlen elkötelezettség.

Vajna Tamás