A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Szalay Péter 2003 óta minden évben versenyben van a filmszemlén, egyedül tavaly nem szerepelt filmje a mustrán, mert akkor a zsűriben foglalt helyet. "Óriási élmény volt, hogy láthattam az egész évi termést" - mondta. A film és a dokumentumfilm legyen közönségbarát, és elsősorban televíziókban - olyan sávokban - jelenjen meg, hogy elérje a nézőket. Üggyé lehet tenni a dokumentumfilmet - emelte ki, hozzátéve, hogy dokumentumfilmes alkotásokat is lehet például rövid spottal reklámozni, és ha a sugárzó oldal, vagyis a televíziók rászánják magukat, akkor "fel lehet húzni" a műfajt.
A rendező szerint fontos lenne tematikus beszélgetéseket rendezni a munkákról, és el kell fogadni, hogy az internet manapság már annyira közel van, hogy az is olyan médium, amelyen megjelenhetnek művek. Bár azt végig kell gondolni, hogy teljes egészében vagy részletében - fogalmazott. "A legfontosabb, hogy társadalmi párbeszédet kell kicsikarni az alkotásokról" - hangsúlyozta.
Szerinte a dokumentumfilm ismérve, hogy reagál a társadalmi jelenségekre. "Az alkotások dolga, feltárni a múltat, de egyre inkább azt gondolom, hogy még inkább feladatuk, hogy a jelennel és a közelmúlttal foglalkozzanak" - fejtette ki a rendező. Szalay Péter úgy látja, a magyar filmtámogatás megújulóban lévő rendszere alapjaiban átlátható, előremutató. A dokumentumfilmes szakma eddig évente kevés kiemelkedő munkát tudott felmutatni, de ennek javarészt a támogatási struktúra volt az oka.
A dokumentumfilmek azért is fontosak, mert a 21. század sok lényeges kérdésére választ lehet adni ebben a műfajban. A térségbeli országok - Románia vagy épp Lengyelország - élen jár ezen a területen, nagyon jó kreatív dokumentumfilmek készülnek például Romániában - fogalmazott a rendező. Fontos, hogy ez a fajta elvárás a nézők felé fordulva valósuljon meg, érteni kell, hogy az érdeklődők miként szeretnek filmet nézni. "Dramatikusabban és gyorsabban. Bizonyos formákat már nem lehet tartani. A határok feszíthetők. Ahhoz, hogy elérjük a közönséget, meg kell felelnünk a mai elvárásoknak. Komolyan gondolom, hogy a kreatív dokumentumfilm át tudja törni a kapukat" - fejtette ki.
Noha a mozi kicsit archaikus fogalom manapság, mégis gyönyörű szentély. "Az a varázs, amit a vászon tud, az intimitása, hogy közösségben vagyunk, ugyanúgy fontos" - fűzte hozzá a rendező. Andrew G. Vajna kormánybiztos új koncepciója kapcsán Szalay Péter úgy fogalmazott, fontos hogy a nemzeti filmalap felkarolja a jó forgatókönyveket. "Sok könyv indul el, de csak a tizedéből lesz film" - jegyezte meg, kiemelve hogy több kreatív - animációs vagy játékfilmes elemeket használó - dokumentumfilm is készülhetne, ezek a játékfilmhez képest sokkal alacsonyabb költségvetésből gazdálkodnak. Szalay Péter szerint legalább 4-5 kreatív dokumentumfilmnek kellene születnie, hogy egy sikeres legyen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentumfilmeseknek nagyon keményen kell dolgozniuk ahhoz, hogy megnyíljanak az emberek. "Sokat kell beszélgetni, óriási etikai és erkölcsi felelősség. Az emberi méltóság az első. A dokumentumfilm nagyon speciális műfaj, nagyon nehéz határok közé szorítani" - részletezte, úgy vélekedve: ezért is fontos, hogy az új filmtámogatási rendszerben a "hónuk alá nyúljanak". A dokumentumfilmes szakma egységes és összefog, az új támogatási rendszer körüli helyzet pedig még inkább összekovácsolja. A legnagyobb szakmai szervezetek együtt gondolkodnak, egységesen lépnek fel - mondta Szalay Péter, rámutatva arra, hogy mint filmesek a filmalaphoz szeretnének tartozni. A dokumentumfilm felnőtt műfaj - húzta alá.
Andy Vajna kormánybiztos szombaton az Uránia Nemzeti filmszínházban arról beszélt: az új filmtámogatási rendszer kialakításánál fontos szempont volt, hogy a különböző műfajok - kisfilmek, rövidfilmek, kísérleti filmek, dokumentumfilmek - eljussanak a közönséghez, és a sokszínűséget fenntartva ott szülessenek a döntések, ahol a közönség van. Ennek megfelelően kerül bizonyos műfajok pályáztatása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság területére, a Médiatanácshoz és a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz. Ez elsősorban a tv-filmeket, bizonyos dokumentumfilmeket és animációkat érinti.
A filmalap nem mond le például az egészestés - mozikba kerülő - dokumentumfilmekről, és támogatja a vászonképes kísérleti, átmeneti filmes műfajokat - hangsúlyozta Havas Ágnes, aláhúzva hogy ezekben az esetekben is a filmtervek lesznek a döntők.
