hvg.hu: Hogy van?

Robert Lantos: Mindig jól, ha Magyarországra érkezem.

hvg.hu: Sokszor jár haza?

R. L.: Igen. Már jóval a rendszerváltás előtt is jöttem a kanadai vízilabda-válogatottal sportolóként. Így folyamatosan nyomon tudtam követni, hogy mi történik, és 1989 után egyre jobban tetszett, amit láttam.

hvg.hu: Odahaza hallgatja a Magyarországról szóló híreket mostanában, értesül  a politikai és a filmipari történésekről?

Robert Lantos: "Remélem nem fordulnak rosszabbra a dolgok"

Stiller Ákos

R. L.: Tudom, ki van hatalmon és tudomásom van feszültségekről. Egyelőre nem tudok véleményt formálni, ki kell várni. Remélem, nem fordulnak rosszabbra a dolgok. Olyan sokat elért ez az ország az utóbbi években.

hvg.hu: Ez politikailag korrekt válasz volt. A legújabb filmjének főhőse épp az ellenkezőjéről híres. A szinopszis szerint Barney Panofsky politikailag inkorrekt, goromba filmes, aki alig kel ki az ágyból, már vedel,  és bár nem egy szépfiú, a legjobb nőket viszi oltár elé.

R.L.: Sőt, az egyik álomnőt a saját esküvőjén ismeri meg. Kedvelem a szenvedélyes történeteket.

hvg.hu: Mégsem számíthat pörgő jelenetekre, aki az ön egész estés filmjeire ül be a moziba. A napfény íze három órán keresztül regélte három generáció gondját-baját.

R. L.: Nem popcornfilmeket csinálok. Azokra vannak elegen. Csak akkor vagyok hajlandó hozzányúlni egy sztorihoz, ha beleszeretek.

hvg.hu: Elég lenne az érzelmi tőke a filmkészítéshez? A pénz mellékes? Ez jó hír a kétségbeesett magyar filmeseknek.

R.L.: No, azért ez nem teljesen így működik. El is kell adni a mozit, ez nem könnyű. Ami pedig hozzátartozik az igazsághoz, hogy a produkciós cégemet leginkább a televíziós munkák vitték sikerre. A mozifilmeknél viszont mindig előbbre való volt a szenvedély.

Stiller Ákos

hvg.hu: A filmográfiája alapján összesen 38 filmet jegyez, a legelsőt 24 évesen hozta össze az életrajzi utalások szerint „ultra kis költségvetésből”. Emlékszik még, hogy mennyibe került?

R.L.:  Ez már 34 éve volt. A film [a L’ange et la femme (1977)] elkészítéséhez szó szerint kuncsorognom kellett mindenkinél. Hitelt is vettem fel rá, és szinte mindenki ingyen dolgozott. Csak ebédet tudtunk adni a stábnak, fizetést nem. A leendő profitból tudtam csak bizonyos százalékot ígérni. Az előhívási költségeken úgy tudtam spórolni, hogy volt egy főiskolás barátom, akinek a laborjában dolgozhattunk. De csak 16 milliméteres szalagra volt felszerelése, ezért 16-os kamerával vettük fel a fekete-fehér filmet. Elkészült a mozi, két híres kanadai színésszel a főszerepben, mégsem kellett senkinek. Aztán egy franciaországi fesztiválon elnyerte az első díjat. Így elindult a szekér és a stáb tagjai is megkapták a részesedésüket.

hvg.hu: Díjakban azóta sem szenvednek hiányt a filmjei, bár producerként ritkán vehet át személyesen szobrocskákat.

R.L.: Ez engem nem zavar, mindegyiket a magaménak érzem.

hvg.hu: Akkor együtt örült a Barney’s Version főszereplőjével is, Paul Giamatti az alakításáért elvitte a 2011-es Golden Globe-ot. Meg van elégedve?

R.L.: Ennél a filmnél nem az volt a lényeg, hogy nekem feleljen meg, hanem hogy méltó legyen az író emlékéhez. Jó barátom volt Mordecai Richler, a Légy bátor és erős című regényét megfilmesítettük közösen 1985-ben. Amikor elkészült a Barney’s Version című műve, rögtön beleszerettem, hisz rólunk szól, az ő életéről és az enyémről is. Nem volt kérdés, hogy filmre visszük. Ám Richler 2001-ben meghalt. Nagyon nehéz volt rábukkanni a megfelelő forgatókönyvíróra az ő „távollétében”.

R.L.: Igen, a szülei ugyancsak magyar emigránsok, ő azonban nem beszéli a nyelvet. Teljesen véletlen ez a magyar szál. Sokat „udvarolt” nekem Konyves, hogy megírhassa a szkriptet. Végül önfejűségével győzött meg, mert teljesen mást mutatott be, mint amit az elején megbeszéltünk. Én azt szerettem volna, ha a regény cselekményéből semmi sem marad ki. Konyves viszont kiemelte az ötszáz oldalas regény esszenciáját. Először nem hittem, hogy működhet. Ragaszkodtam a teljes történethez, aztán amikor láttam, hogy így is átjön Richler hangja, akkor meglágyult a szívem.

Lantos verziója: Hoffman az apa, Giamatti a fiú

imdb

hvg.hu: Dustin Hoffmannhoz mégis szigorú volt.

R. L.: Ő a főszerepet akarta, azt mondta első találkozásunkkor: „én vagyok Barney”. Erre azt válaszoltam: „Te voltál Barney 30 évvel ezelőtt. Most az apja vagy”. Végül elvállalta. Ez nem szigor, inkább őszinteség.