A vetítést követő sajtóértekezleten a rendező elmondta: a film önéletrajzi ihletésű, de nem mindenben követte a megtörtént eseményeket. Tény azonban, hogy átélte a holokausztot Budapesten, s hogy elfelejtette boldog gyermekkorát, mindent, ami egy bizonyos pillanat előtt történt. A Visszatérésben egy Svédországban élő magyar zsidó nő, aki gyerekkorában egy erdélyi faluban élte túl a holokausztot, a Ceausescu-diktatúra idején családjával látogat haza egykori szülőhelyére. A film nagyon fontos eleme - hangsúlyozta a rendezőnő -, hogy a főszereplő nő gyökértelenné vált, vissza kell szereznie gyökereit, hogy élni, emlékezni és felejteni tudjon. Ahogy visszatérnek az emlékek, úgy válik erre egyre inkább képessé.

Elek Judit a film másik fő gondolataként fogalmazta meg, hogy mindkét diktatúra gyilkos, s hogy ölni sokféleképpen lehet. Úgy is, ahogy a romániai diktatúra a Sándor nevű szereplőt öngyilkosságba kergeti azzal, hogy mindenütt, még a magánéletben is jelen van. A főszerepet alakító Kathleen Gati kérdésre válaszolva elmondta: román-magyar családban született, szülei Kanadába mentek, Amerikában él, és úgy érzi, nagyon sokban hasonlít a főhősre. Ő sem igen tudja, hol vannak a gyökerei, de ma már energiát tud meríteni a múltjának szép emlékeiből. 

Elek Judit arról is beszélt filmje magyar fogadtatásával kapcsolatban, hogy noha már 17 éve tervezte a Visszatérést, úgy látja, Magyarországon ma is nagyon aktuális a téma. "Olyan erők kaptak ugyanis hangra, támadtak fel, amelyeket csakis neofasisztának lehet nevezni. Nem tömegekről van szó, de nagyon hangosak. Ennek legfőbb oka az, hogy rosszul volt eltemetve mindaz, ami Magyarországon a két háború között és a második világháborúban volt. A magyar társadalom nem nézett szembe azzal, ami történt. A szembenézés fájdalmas, és ez sokan nem szeretik, de már nagyon sokan értik, hogy e nélkül nem lehet továbbjutni, és egyre többen lesznek, akik megértik" - mondta. A Visszatérés díszbemutatója, amelyen első ízben látja majd külföldi közönség, kedden lesz.