Tudásközpontok már az ókorban is voltak, ám a nyilvánosan látogatható tárlatokig az újkorig várni kellett. Ekkor azonban valóságos múzeumalapítási hullám indult meg – a Magyar Nemzeti Múzeum is e lelkesedés gyümölcseként született meg.
A középkorban nem volt jellemző, hogy tömegek lettek volna kíváncsiak gyűjteményekre, erre az igény a polgárosodással született meg. Igaz, a mai múzeumok elődjének tekinthetők azok a gyűjtemények, amelyeket többnyire gazdag utazók, művészetpártolók állítottak össze. Ezeket a kincseket aztán általában otthonuk egy-egy szobájában, kastélyuk egy-egy termében állították ki, ahová természetesen csakis azok léphettek be, akiket erre a tulajdonos méltónak talált. A legrégebbi, mindenki számára látogatható „ősmúzeumot” a reneszánsz idején nyitották meg Rómában. A cikk folytatásáért kattintson!
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. HVG-portré.
Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre.
