A Jelenára a tíztagú bizottság két, a Faustra egy tagja szavazott, a további hét tag közül Mihalkov és Gleb Panfilov rendező - a forgatókönyv egyik szerzője - nem voksolhatott, mert közvetlen része volt a filmben; így a Csalóka napfény 2. - A citadella öt szavazatot kapott. Bennfentesek szerint azért alakult így a szavazás, mert a bizottságban a Mihalkov-féle filmakadémia befolyása érvényesül.

Mint a szerdai sajtóból kiderült, Vlagyimir Menysov színész-rendező (Moszkva nem hisz a könnyeknek), a bizottság elnöke a szavazás után azonnal nyilvánosan szót emelt a döntés ellen. Mihalkov támogatói az 1994-es, Oscarral és cannes-i nagydíjjal kitüntetett Csalóka napfény kétrészes folytatásának hatalmas alkotói léptékét méltatják, Mihalkov ellenfelei "a szerénység tisztességtelen hiányával" vádolják a rendezőt.

A közel 50 millió dollárból készült film lesújtó kritikákat kapott, a rendkívül széles körű forgalmazásban pedig megbukott - mindössze 1,5 milliót hozott, noha például az iskolai osztályoknak kötelező volt megnézni -, és nem kérték Cannes-ban.

Menysov és a lapok által megkérdezett szakértők a probléma lényegét abban látják, hogy két orosz filmakadémia van, a Nika és az Arany Sas. A Nika mintegy 30 éve létezik, az Arany Sast jóval később alapították, és ez vezetett szakadáshoz a Filmművészek Szövetségében is: miután Mihalkov több mint egy évtizedes elnökség után botrányos körülmények között választatta magát újra, az alkotók egy része kivált és új szövetséget alapított. Hozzáértők szerint az Oscar-bizottság néhány tagja a Mihalkov-féle akadémiához tartozik, és mindig a rendező elvárását fogja teljesíteni.

Ez fejtette ki többek között Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij rendező, aki egyébként Mihalkov fivére, és éppen a fentiek miatt távozott három éve az Oscar-bizottságból. A Citadelláról szólva csupán annyit mondott: része egy nagyobb műnek, és az Oscarra nem lehet valaminek a részét nevezni.

A Novaja Gazeta című ellenzéki lap megírta, hogy a Filmművészek Szövetsége székházában a szakmai közönségnek rendezett vetítésen a bizottság mindössze három tagja látta a Faustot. A lap Sztálint idézte, aki Makszim Gorkij A leány és a halál című művéről azt mondta: "Ez az izé erősebb, mint Goethe Faustja". "Értékrendünkben a Citadella erősebb, mint Szokurov Faustja. És ami a lényeg: az erő jellege körülbelül ugyanaz".

A Csalóka napfény az 1930-as évek sztálinizmusát mutatta be, a második világháború idején játszódó folytatás azt meséli el, hogyan győzték le a hősies szovjetek a barbár németeket, a Citadella pedig ezt a történetet folytatja, némileg elrugaszkodva a valóságtól.