Bródy János nemcsak „rivális” zenészekkel, de az ismert üzletemberrel, Várszegi Gáborral is konspirált a hetvenes évek végén, már ami a dalszövegírást illeti. Kettejük együttműködésének első nyoma az 1978-as Skyrover című angol nyelvű albumon fedezhető fel: az erre felkerült dalok szövegét – kettő kivételével – Várszegi Gábor írta. A budapesti folklór már régebben is úgy tudta, hogy a lemezen szereplő, nagy nemzetközi sikert aratott Russian Winter című – kislemezen is megjelent – szerzeményt Bródy János írta. A dal fordítása azonban nem került fel a magyar albumra (Csillagok útján), viszont Léna címmel az év dala lett 1978-ban, később pedig az Omega örökzöld slágerei és a koncertek ráadásszámai közé is bekerült.

Léna, a múzsa

A történet kiadói háttere ma már ismert: a magyar nyelvű kiadás szövegeinek átnézésekor Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzsere ellentmondást nem tűrően közölte, hogy orosz – pláne Szovjet tél – címmel Magyarországon nem jelenhet meg dal. Ám, mivel a tuti slágert a zenekar nem akarta lehagyni a lemezről, ezért Erdős a dalban szereplő Léna nevét javasolta címnek. Az ötlet szabad utat kapott, s a magyar rocktörténet egyik legismertebb slágere lett. Ezért okkal vetődik fel a kérdés, hogy ki is ez a Léna – élő vagy költött személy –, s neve miként került a dalszövegbe.

A bennfentesek körében nem volt titok, hogy Léna Vas Zoltán „moszkovita” pártpolitikus unokája, Somló Tamás első felesége, számos magyar zenész múzsája, aki a hatvanas-hetvenes években a budapesti aranyifjúság egyik közismert és attraktív alakja volt. Az interneten is olvasható az a Kornis Mihály által készített interjú, amelyben Karinthy Márton keresetlen őszinteséggel mesél családi életéről, környezetéről, s többek között azokról a „káderlányokról”, akik a Bakator utcában, a Somlói úton laktak, s akikkel együtt járt a Rákosi Mátyás Óvodába, a Rózsadombra. Köztük volt Vas Léna is, akinek nagyapja, Vas Zoltán tizenéves korától elkötelezett aktivistája volt a munkásmozgalomnak, és kommunistaként 1926-ban összesen csaknem 16 év fegyházra ítélték a Rákosi-perben.

1940 októberében több bebörtönzött kommunistával együtt a magyar kormány őt is kicserélte az 1848-49-es szabadságharc hadizsákmányként elvitt zászlóiért. Rákosiékkal együtt Vas is szovjet csapatokkal tért vissza Magyarországra, s a negyvenes-ötvenes években különböző beosztásokban – volt közellátási kormánybiztos, Budapest polgármestere, a Tervhivatal elnöke – nem csak híven szolgálta az új sztálinista hatalmat, de annak egyik meghatározó személyisége volt. 1953-ra azonban szembefordult „vezérével”, ezért tisztségeiből leváltották. Később, immár Nagy Imre támogatójaként ismét fontos pozíciókat töltött be. 1956 október 23-a után közellátási kormánybiztossá nevezték ki, majd november 4-én – többek között Erdős Péterrel – ő is a jugoszláv követségre menekült. Letartóztatása után a szovjetek Romániába (Snagov) internálták. 1958 végén tért haza, de a politikai élet élvonalába már nem tért vissza. Haláláig életrajzokat írt, többek között Horthyról, Kossuthról, Marxról és Engelsről, majd emlékiratokat (Viszontagságos életem, Akkori önmagunkról, Betiltott könyvem). Utóbbi megjelenését a Kádár-rezsim sokáig megakadályozta (perbe is fogták) annak leleplező, reformista, szókimondó részletei miatt.

Az unoka, Vas Léna a rózsadombi „káderdűlőn” szocializálódva a hatvanas évek második felétől ismert alakja volt a budapesti „beatéletnek”. Barátok, barátnők, zenészek  társaságában gyakori vendége volt a különböző rendezvényeknek, ismert kluboknak. Keresztnevéről akkoriban ezt nyilatkozta: „A szüleim úgy gondolták, hogy az akkor már szovjet befolyásoltságú országban jó, ha orosz nevem van.”

Léna lett Somló Tamás első felesége. Ismerőseik szerint kamaszkori szerelem volt az övék, alig múltak húsz esztendősek, amikor összeházasodtak. Somló akkor még artista is volt, sokat járt külföldre, Léna pedig amikor tehette, elkísérte. Kapcsolatuk nem volt felhőtlen, de a feleség sok mindent tolerált, a hosszú külföldi turnékat is. Az LGT-s évek mégis véget vetettek a házasságnak, mert ahogy azt Presserék meg is énekelték, „Varsóban elveszett a Somló”. Turné közben megismerkedett egy lengyel lánnyal, aminek válás, újabb házasság, és Dani fia születése lett a következménye.

Léna ezek után sem tűnt el a színről, továbbra is élénk társasági életet élt. Neve nem csak az őt jól ismerő Bródyt ihlette meg: az Omega énekese, Kóbor János ezt a nevet adta kislányának. Léna 20-25 évvel ezelőtti fotója Tasnádi Péter honlapján is megtalálható, míg 2009 márciusában Hagyó Miklós szomszédjaként bukkant fel neve a Blikk hasábjain, fotójuk az Elite magazin internetes oldalán meg is jelent.

Hogyan derült fény Bródy „háttérmunkájára”?

A hetvenes évek második felétől Bródy nemcsak az Omega nagy slágereinek (Léna, Ezüst eső, Nyári éjek asszonya, Gammapolis, Őrültek órája, Hajnal a város felett) jelentős részét írta, de Várszegi neve alatt „bedolgozóként” az ő nevéhez fűződik a korszakos Csillagok útján csaknem összes, illetve a Gammapolis című nagylemez összes szövege. Az ok egyszerű: az akkor lendületben lévő Omega zenészeivel a szövegíró Sülyi Péter nem bírta a tempót. Kóbor JÁnos egy ATV-n elhangzott nyilatkozata szerint „belassult”, s a zenekarnak szüksége volt profi kisegítőkre. Így került a képbe Bródy, illetve Várszegi Gábor.

Várszegiről sokan tudják, hogy a hatvanas-hetvenes években a Gemini együttes vezetője, basszusgitárosa volt, majd a rendszerváltás után a Fotex tulajdonosaként vált ismertté. Várszegi a hetvenes években Bródyval szemben lakott, és miután létrejött az együttműködés az Omegával, a régi zenész barátok megkérték, hogy adja nevét azokhoz a dalokhoz, amelyeket Bródy írt. Bródy erről így vélekedett: „Nagyon izgalmas kihívás volt, hogy tudok-e úgy írni szövegeket, hogy mindenki teljes természetességgel Omega-szövegnek gondolja. Úgy tűnik hogy sikerült.”

A konspiráció olyan jól sikerült, hogy Bródy közreműködéséről sem a rajongók, sem a szakma nem tudott semmit évtizedekig. Alig néhány ember titka volt, amit 25 évig megőriztek. 2006-ban az Égi jel című album megjelenésekor előálltak az igazsággal, mert ezen a lemezen már két Benkő-Bródy szerzemény (Ördögi cirkusz, Szentek a vidámparkban) is hallható. Ez volt az első eset, hogy Bródy a saját nevén vállalta a közreműködést.

Sebők János