Aligha választhattak volna találóbb nyitófilmet a szervezők a május 5-étől 8-áig tartó hazai filmes seregszemlének Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotásánál. Ebben a dokumentumfilmben hazai rendezők és forgatókönyvírók mesélik el a hatvanas–hetvenes években a legkülönbözőbb okokból meghiúsult filmjeik történetét. Hasonló, aktuális sztorikból a következő években akár sorozatot is lehet majd készíteni: az új, Andrew G. Vajna sztárproducer által frissen kidolgozott filmfinanszírozási rendszerben ugyanis jóval több olyan rendező vagy forgatókönyvíró lesz, akinek tervezett filmje csak képzeletük vásznán játszódik le, mint ahányan munkához is láthatnak. Korábban a legjobb években 25-30 magyar játékfilm készült el, az idén már csupán háromnak-négynek jut állami támogatás, és bár Vajna a következő években növekvő kormányzati apanázsra számít, nyolcnál-tíznél több játékfilmre a későbbiekben sem adna közpénzt.

 Vélhetően Vajna utolsó ajándéka a hazai filmesek széles körének, hogy az idén a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) pénzügyi összeomlása ellenére megtartják a Magyar Filmszemlét. A hagyományosan februárra időzített fesztivál megrendezéséhez Réthelyi Miklós, a nemzetierőforrás-tárca vezetője szinte az utolsó pillanatban ajánlott fel saját miniszteri keretéből 70 millió forintot. Leginkább azért, hogy a január végén kormánybiztossá avanzsált Vajna, aki 90 napot kért a szektor átszervezésére, stílusosan a hazai filmeseket egybegyűjtő filmszemlén – még a jövő szerdán kezdődő cannes-i fesztivál előtt – jelentse be „a nemzeti filmipar megújításának koncepcióját”.

Tény, hogy itt az ideje szétcsapni a hazai filmiparban – értettek egyet a HVG-nek nyilatkozó szakértők. Az MMKA felelőtlen gazdálkodásáról már tavaly nyár elején kezdtek kiszivárogni a hírek, miután márciusban felállt az új kuratórium. A múlt héten aztán a közalapítvány működését vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződésekről, állami támogatások terhére felvett banki hitelekről és 10,6 milliárd forintnyi adósságról számolt be. A közigazgatási tárca pedig bejelentette, hogy megszünteti az MMKA-t. A döntés nem lepte meg a szakmát, miután tavaly nyáron a kormányzati zárolások részeként 1,518 milliárd forinttal kurtították meg az alapítvány eredetileg 5,18 milliárd forintos éves költségvetését, 2011-es büdzséjét pedig mindössze 1,035 milliárd forintban szabták meg.

Az idei költségvetés készítésekor ezzel egy időben előirányoztak 2 milliárd forintot a fejlesztési tárca büdzséjében „magyar film támogatása” címen – ez jut most a hollywoodi filmmogulnak. Vajna hétfői bejelentése szerint ebből gazdálkodik majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. égisze alatt létrehozandó Magyar Nemzeti Filmalap. Az új pénzosztó intézmény forrásaira főként a hazai vagy európai kultúráról és történelemről szóló forgatókönyvekkel pályázhatnak majd a rendezők, producerek vagy forgatókönyvírók. Az eddigi normatív – és sokak szerint féktelen – pénzosztogatással szemben alapesetben legfeljebb 150 millió forintot, avagy összköltségvetésének felét kaphatja meg egy-egy alkotás, extra támogatást pedig legfeljebb szigorított feltételekkel érdemelhetnek ki a filmkészítők. 

 „Nem fogjuk elengedni a producerek kezét, folyamatosan jelen lesz az Alap képviselője, például a könyvelésnél, a nemzetközi forgalmazói szerződések megkötésénél, a koprodukciós tárgyalásokon, segít a marketingben, cserébe az állam részesedést kérhet a film bevételeiből” – utalt a sajátos jövőbeni állami szerepvállalásra Vajna, aki leginkább hazai közönségsikereket szeretne látni. A szakember bízik a kormány bőkezűségében, azaz abban, hogy idővel a mostaninál magasabbra tornászható a támogatás, ám e várakozása a HVG kormányzati forrásai szerint némi naivitásra enged következtetni.

Ráadásul Vajnának valamiféle konszolidációs alapra is forrást kell találnia, hogy az MMKA tartozásait rendezni tudja. Egyelőre azonban a filmszakmában megváltóként várt sztárproducernek sem sikerült megegyeznie a bankokkal és az állammal a hazai filmipar több milliárd forintos hiteltartozásairól. A 2004 óta követett gyakorlat szerint a filmkészítők az MMKA-tól támogatási ígérvényt kaptak, amelyre kereskedelmi bankoktól vettek fel hitelt. Az állami apanázs bizonytalan ütemezése miatt az alapítvány utólag finanszírozta a filmkészítést, vagyis erre tett ígéretet a producereknek. Fizetésképtelensége miatt a bankok most rajtuk próbálják behajtani a tartozásokat.

Összesen 49 céget fenyeget a behajtás, a legnagyobb összeggel, csaknem félmilliárd forinttal a Muhi András producer vezette Inforg Stúdió Kft.-nek tartozik a közalapítvány, ami összesen négy film készítéséből halmozódott fel. A legrosszabbul az egyik legrégebbi magyar filmgyártó, a Tivoli-Filmprodukció Kft. áll: fedezetcsökkenésre hivatkozva a CIB Bank néhány hete egyoldalúan felmondta a szerződését, és a teljes 260 millió forintnyi kölcsönt visszaköveteli. A cégre inkasszót vetettek ki, számláit zárolták, valamint felszólították a fedezetként szolgáló ingatlanok kiürítésére és átadására. „Még a BAR-listára is felkerültem” – mondta a HVG-nek Szekeres Dénes producer, hozzátéve, szerencsére a magánvagyonát nem állította fedezetnek a hitel mögé, bár erre „igencsak inspirálta a bank”. A Kocsis Ágnes Pál Adrienn című művészfilmjét készítő Print K.M.H. Kft. hitelei mögött viszont Pusztai Ferenc producer lakása is fedezetként áll. „Azt elfogadhatónak tartanám, ha azt mondja a kormány, hogy mostantól nincs pénz a jövőbeni projektekre, de az képtelenség, hogy a korábbi kötelezettségvállalásait nem tartja be, én pedig lehet, hogy mehetek a híd alá” – fakadt ki a HVG-nek Pusztai.

Az alapítvány új vezetői tavaly már nem is írtak ki pályázatot új játékfilmek készítésére, csak az előző kuratórium által kibocsátott szándékleveleket hosszabbították meg. A hazai filmek gyártása gyakorlatilag egy éve áll, és ez a megszokottnál kevesebb újdonságot felvonultató idei szemlén is meglátszik. A 11 versenyfilmből hetet már láthatott a közönség a mozikban, több közülük a nemzetközi fesztiválokat is megjárta. A túlsúlyos, érzéketlenné vált ápolónő történetét bemutató Pál Adrienn tavaly májusban elhozta a cannes-i filmfesztivál egyik díját, és szerepelt az ottani versenyprogramban Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein terv című alkotása is, amely a szarajevói filmfesztivál különdíját nyerte el. Miklauzic Bence új rendezése, A zöld sárkány gyermekei világpremierjére pedig a dél-koreai filmfesztivál versenyprogramjában került sor.

A szervezők egy-két finomabb trükköt is kénytelenek voltak bevetni, hogy egyáltalán összejöjjön egy szemlére való filmes produkció. Így például Vecsernyés János Nyár utca, nem megy tovább című alkotása eredetileg tévéfilmnek készült, most mégis a versenyfilmekhez sorolódott. Leporolták Bodzsár Márk Levegőt venni! című hajónaplóját is, amely kisjátékfilm kategóriában már szerepelt a tavalyi filmszemlén. Most „újrahasznosítva”, a négy rendező kisfilmjéből készült East Side Stories részeként mutatják be. Hiába várta viszont a közönség Kincses Réka Haza című, illetve N. Forgács Gábor Pillangók című filmjét, mert nem készültek el. Kis híján meghiúsult az utóbbi idők legnagyobb közönségsikerének számító Üvegtigris 3 bemutatója is. A kultfilmszéria legújabb epizódját végül saját vagyonából fejezte be a producer, Kovács Gábor, meghitelezve a filmnek ígért 75 millió forintos állami hozzájárulást.

G. TÓTH ILDA