Az érintett hét intézmény - köztük a 125 éves Nemzeti Múzeum, amelynek gyűjteményében látható például a Szarajevói Aggádaként ismert, híres 600 éves zsidó kézirat - 2011-ben gyakorlatilag már semmilyen pénzügyi támogatást nem kapott a balkáni ország hatóságaitól, és mostanra már közüzemi számláit sem tudja kifizetni.

A Nemzeti Könyvtár pénteken csukja be kaput, alig néhány nappal a Történeti Múzeum után. A Nemzeti Galéria már tavaly nyáron feladta a küzdelmet, míg a Nemzeti Múzeum várhatóan szakaszosan áll le a következő hetekben, ahogy az áramszolgáltató fokozatosan lekapcsolja a hálózatról.

"Akaratunkon kívül egy politikai csatározás közepén találtuk magunkat, és sorsunk politikai kérdéssé vált" - nyilatkozta az amerikai hírügynökségnek Adnan Busuladzic, a Nemzeti Múzeum igazgatója.

A bezárások legfőbb oka, hogy az ország szerb, horvát és bosnyák közösségének vezetői nem képesek megállapodni arról, hogyan bánjanak Bosznia közös történelmi és kulturális örökségével, és hogy egyáltalán megőrizzék-e.

A bosnyák állami hatóságok által az ország viharos történelmének különböző szakaszaiban alapított hét kulturális csúcsintézmény az 1992-95-ös boszniai háború után oltalmazó nélkül maradt, miután a daytoni békemegállapodás alapján Boszniát etnikai vonalak mentén két félautonóm részre osztották, amelyet egy csekély hatalommal bíró központi kormány köt össze. Ez utóbbinak azonban nincs kulturális minisztériuma, és semmi sem kötelezi őt az ország nemzeti örökségét ápoló intézmények folyamatos finanszírozására.

Különösen a boszniai szerbek ellenzik, hogy a kulturális helyszínek a központi kormány felügyelete alá kerüljenek. Vezetőik gyakran hangoztatják, hogy Bosznia mesterséges államalakulat, és az országot alkotó három nemzetiségnek külön öröksége van. A bosnyákok ezzel szemben azt állítják: a közös történelem ápolása egyik eszköze lehetne annak, hogy egyben tartsák az országot, a végleges szétválás helyett.