Van egy visszatérő történet, amit Bartók Bélával mesélnek. Több mint városi legenda. Állítólag a Mester egyik remekművének a premierjén a véleményvezető közönség több pártra oszlott, a helyszínen összevitatkozott, végül a tagjai ökölre mentek igazuk védelmében. Amikor a szerzőt kétségbeesetten arról faggatták, hogy mit szól a tömegverekedéshez, és egyáltalán miért nem tesz semmit, mosolyogva boldogságának adott hangot: lenyűgöző, hogy a közönség ilyen komolyan veszi a művészetet. Budapest csodálatos hely, ahol rohamrendőrben mérik a színház jelentőségét.

Izgalmas pillanatokat okozott a civil betyárok és betyárlányok heves vitája a dühödt liberálisokkal a színház szükségéről és felelősségéről. Az Új Színház környéki dulakodás előtt nácik és zsidók együtt énekelték a magyar himnuszt. Fagypont alatt persze a tömeg is összemegy, betyárostul, demokratástul, csendőröstül-rendőröstül, rendőrkutyástul, horváthcsabástul, a teljes jelenetben nem szerepelhetett több mint ezer statiszta. Hidegben a szókincs is szűkös. “Dörner Györgynek jár az esély, kirekesztőek vagytok”. Kapott esélyt, pályázhatott. Összesen tizennyolc oldalt tudott írni a magyar színházról, bizonyára a nagyhideghegyi kulcsosházban született a mű.

Dulakodás az Új Színház elé szervezett demonstráción - Fotógalériánkhoz kattintson a képre!

Hernádi Levente Haralamposz

A tág világban már komolyabban veszik a színház ügyét. Az Egyesült Királyság előadóművészeinek szakszervezete, az Equity a Guardian napilapban (napi 230 000 példány) január 26-án publikált, és az MTI által is kiadott nyílt levelében szolidaritást nyilvánított a régi Új Színházzal és “ismert történelmi párhuzamokat” fedezett fel Dörner kinevezésében. Az aláírókat a brit művészvilág számos ismert képviselője reprezentálja.

Hogy mely történelmi párhuzam rajzolódik ki a magyar folyamatban, már Louise McMullan, az Equity főtitkárának irodavezetője sem határozza meg pontosan. Brit udvariassággal átfogó értelmezést ad: “A megállapítások bármilyen elnyomó rezsimre igazak lehetnek, érkezzenek azok balról vagy jobbról.” Párhuzamként Fehéroroszországot említi, ahol – szintén a Guardianben megjelent beszámoló szerint – Alexandr Lukasenko rendőrsége előbb erőszakkal feloszlatott egy 10 ezres ellenzéki tüntetést, majd az ott részt vevő Natalia Koliadát, a Szabad Fehérorosz Színház igazgatónőjét a börtönben veréssel és erőszakkal fenyegette meg.

Azon túl, hogy a minszki fagyosabb időben jóval többen gyűltek össze, mint Budapesten, emeli az esemény jelentőségét az igazgatónő nemzetközi elismertsége is. Václav Havel, Tom Stoppard és Harold Pinter javaslatára 2007. július 12-én elnyerte az Európa Színház Díjat, és azóta is minden félelmét leküzdve vállal nyílt politikai szerepet, amelyet az Equity e-képeslap kampánnyal támogat. A brit kollégák arra buzdítják a szólás- és művészeti szabadság támogatóit, hogy “okozzanak némi fejfájást a fehérorosz kormánynak”.

Az Equity befolyásos szervezetnek állítja be magát, a hetvenes évek óta kritikus és aktív. “Pinochet diktatúrája elől sokan menekültek Londonba. A chilei művészeti és szólásszabadság ezért már ekkor ügyünk volt, hiszen tagjaink és barátaink a saját bőrükön tapasztalták, milyen az, amikor egy elnyomó rezsim hallgatásra kényszeríti őket.” Most magyar aláírókat találunk a Royal Shakespeare Company és a Royal National Theatre művészeti igazgatója mellett.

Fotógalériánkhoz kattintson a képre!

Hernádi Levente Haralamposz

Az Orbán-kormánynak címzett képeslapkampány egyelőre elmarad, de a nyílt levélben felszólítják a brit külügyminisztert és a nemzetközi szervezeteket, hogy vessék latba tekintélyüket és befolyásukat. A “történelmi párhuzam” mellett ez is egy nehezen megragadható gondolat. A legközelebbi példa az Equity hasonló törekvésére is nagyon távoli. Burmában, ahol a többszörösen bebörtönzött és cenzúrázott komikus Zarganart, akit a közrend megzavarásáért előbb 59 majd 35 évre ítéltek 2008 júniusában, humorral és diplomáciával szabadították ki. A brit Andy Parson komikus a kampányhonlapon egy viccel kezdett. “Egy burmai hamis papírokat szerez és Indiába szökik. Elmegy egy fogorvoshoz. Miért nem ment otthon, Mianmarban fogorvoshoz? – kérdezi az indiai. Ott nem merem kinyitni a számat”. A “Burmában a stand up comedy nem vicc” jelszavú videoüzenetben ismét képeslapkampányra hívják a támogatókat, miközben az Equity diplomáciai csatornákat keresett. Zarganar 2011. október 11-én szabadult, többek között brit nyomásra.

Ez a példa azonban földrajzilag és politikailag is túl távoli. A budapesti brit nagykövetség viszont egyértelműen leszögezte, hogy az Új Színház ügyében nem kívánnak beavatkozni, hiszen ami történt, az Magyarország belügye. Az Egyesült Királyság elvárja, hogy Magyarország mint az Európai Unió tagja és számos nemzetközi egyezmény aláírója hiánytalanul teljesítse az emberi jogok védelmére vonatkozó minden kötelezettségét. Erre McMullan csupán annyit reagált, hogy még nem tették meg ők maguk sem a szükséges lépéseket, de tervezik. Hogy mit szeretnének elérni pontosan – a pályázat felülbírálását, Dörner menesztését – nem derült ki.

Peter Crawley, az Irish Times honlapján publikált Európai színházak támadás alatt című írásában a közép-európai régió jelenleg futó darabjait az exszovjet országok politikai és társadalmi lakmuszpapírjaként kezeli. A román, lengyel és cseh darabok a rendszerváltást követő, a demokráciából és kapitalizmusból történő kiábrándulást tárgyalják, némi kommunista nosztalgiával. Magyarország pedig “egy hidegrázós példa arra, hogy milyen egy autoriter rezsim” erőszaktétele a szabad véleményformáláson. DPA forrást használ a pakisztáni angol nyelvű Business Recorder és nem túl szégyenlősen Dörner terminológiáját “Adolf Hitler nemzetiszocializmusához” hasonlítja.

A nemzetközi érdeklődésből nem sokat érzékeltek sem a tüntetők, sem az ellentüntetők. A Paulay Ede utcai jelenetben részt vevő statiszták nagy rutinnal ugyanazt a háttérjelenetet adták elő, amit tucatnyi más alkalommal. A küzdősportok koreográfiája nem változott. Talán majd nagyobb melegben több ötlet születik.