szerző:
LNT
Tetszett a cikk?

Teljesen mindegy, hogy az ember testvéreit a bentlakásos magániskolák rideg termei vagy az abortusztenger nyeli el, állítja Chuck Palahniuk. A Kárhozott a Harcosok klubja utáni lépés szórakoztatóbban, tanulságosabban, pokolibban.

Ki a kedvenc Palahniuk-mesehőse? Tyler Durden, először is, természetesen. Aztán az Altató nyomozói, akik a hirtelen bölcsőhalál okait kutatják vagy Shannon McFarland, a Láthatatlan szörnyek szupermodellje, akinek szétrobbantják csodálatos állkapcsát, így elveszíti boldogsága és megélhetése zálogát? Viktor Mancini, a Cigányút szexfüggője, akinek nem véletlenül akad a torkán a jobb éttermekben a legjobb falat. Vagy a Kísértettekből Mr. Whittier, a progériás, rovarszerű, skateboardos gnóm, aki nyolcvanévesnek néz ki, pedig még 18 sincs, és aki jó karban tartott hölgyekkel dug, aztán kiskorúval folytatott szexuális kapcsolat miatt megzsarolja őket? A Palahniuk-életmű eddig is tele volt különleges példányokkal, most itt van Madison, a Pokolra került 13 éves szűz, a Kárhozott című új regény madonnája.

Az élet is érdekes, nem véletlen, hogy mindenki az életben szeretne maradni. Van azonban úgy, hogy az ember meghal, ráadásul az ideiglenesen az életben állomásozók szerint fájdalmasan korán. A Kárhozott azt akarja bebizonyítani, ami egyszer már Viktor Pelevinnek sikerült a Mardongok című örökérvényű novellájában – „az élet nem más, mint a holttest kihordása” –, másfelől azt: a halál nem rendkívüli dolog, legfeljebb amolyan életkerülés.

Chuck Palahniuk író
hvg.hu archív

Halottnak lenni annyi, mint csomagok nélkül utazni. Ráadásul nem árt felkészülni rá, az utazás ugyanis nemcsak érdekes lesz, hanem végtelenül hosszú, 360 napig tartó elfoglaltság, és utána még egyszer annyi, és megint. Szóval, olyan, mint az unalmas, ismétlődő, egyhangú életnapok. Ha létezik Pokol, akkor annak azért kell lennie, hogy összegyűjtse azokat, akiknek az életért kell vezekelni. Nagy esély van arra, hogy a Pokolban lényegesen nagyobb a forgalom, a Mennyországban található autópályán viszont éjjel-nappal becsukott szemmel, következmények nélkül át lehet menni.

A Pokol az életnél ideálisabb hely. Szépen ronda a táj, kellemes sétákat lehet tenni a Kései Abortuszok Mocsara és a Sperma Hatalmas Óceánja partjain, vannak a Pokolnak szentjei, démonok, azaz az új lét nélkülözhetetlen múzsái, lehetséges az Élő-világgal telemarketingesként kapcsolatot tartani, és ha minden jól megy, az ember találkozhat a Sátánnál. Ha még jobban megy, kérdezni is lehet tőle.

Palahniuk új könyve nem zárja ki a Mennyországot az élet utáni hely alternatívájaként, de mivel a Pokolra nagyobb az esély, inkább arra készíti fel az olvasót, ami ott vár rájuk. Madison azért került oda, mert marihuánával túladagolta magát. Miután marihuána-túladagolásba az enyhe drogok fogyasztását ellenzők nagy bánatára kevesen halnak bele, kell lenni nemhivatalos haláloknak is. Van is, a fő halálok: maga az élet. A Kárhozottat szatírának kell tekintenünk szociológiai, irodalmi, filozófiai értelemben egyaránt, de ne nehezítsük a helyzetünket azzal, hogy kategóriáknak akarunk megfelelni. A Kárhozott ugyanis legfőképp baromi vicces monológ egy ifjú, szemüveges, dagi lányról, akit szülei a saját pr-feladataik megoldása részeként hoztak létre. Minden Pokolra kerülő gyereknek van anyja és apja, ezt jó tudni, főleg a szülőknek. Egy gyerek felelősséggel jár, de a felelősség szó tartalmával szinte egyetlen szülő sincs tisztában, és az úgynevezett nevelést már azelőtt elszúrják, mielőtt a gyerek haját először frufrura vágták volna.

AP

Palahniuk úgy látja, a gyerekek a szülők szempontjából fontos árucikkek, finomabban: élmények, olyasféle múló, kopó, tompuló kulturális adományok, mint Woodstock, a drog vagy a grunge. A gyerek típusú árucikk szavatossági ideje kábé 13 éves korig tart, addig, amíg a lányokat először önti el valami forró és vörös – ahogy a szüleik mondják: ezt a megtisztulás részeként kell felfogni, bármennyire is megrázó ez a gyereknek –, a fiúk pedig a nadrágjukban matatva először tapasztalnak egészen mást, mint addig.

Madison, a Xanaxszal teletömött, elsőrangú génkészlettel induló, de valamiért mégis dagi, szemüveges lány, ez az ellenkulturális Barbie éppen csak most kezdett bele a mellei növesztésébe, de nem ezért, és nem is azért került a Pokolba, mert rossz jegyeket gyűjtött a a személyes szén-dioixid-kibocsátás tantárgyból, hanem azért, mert megérett arra, hogy fogyasztóvá váljék, csakúgy, mint a szülei. Az anyja filmsztár, kedvenc elfoglaltsága a Ctrl+Alt+ kombínáció használatából valami valódira emlékeztetőt csinálni, valamint a gyerekgyűjtés olyan kontinensekről, ahol a megszületett gyerekekbe első oltásként lefolyótisztítót fecskendeznek. Az apja pénzügyi tanácsadó, aki éppen Madison 13. születésnapja előtt tett szert némi pénzügyi ellenőrzésre Brazília fölött.

Abban a pillanatban, hogy fogyasztó lesz valaki, elveszít minden mással kapcsolatos reményt. A remény ettől kezdve rossz életenergia, maradnak a szörnyűséges emberi álmok az ideális fiúról, arról, hogy a második szex jobb lesz, mint az első, sovány leszek, de lehetőleg bulimia nélkül. Ha az élet az egyetlen életcél, a remény csak egy újabb függőség az összes többi függőség mellett.

Csak egy jó mondat
„Ha az ember összeszed egy éhező csontvázat egy etiópiai porfészekből, felcipeli egy sugárhajtású gép fedélzetére, és odalök neki egy kis, ridegtartású marhától származó sajttal töltött, gluténmentes, teljes kiőrlésű lisztből készült főtt tésztát, akkor az a gyerek nagy valószínűséggel lök neki oda egy köszönömöt."

Palahniuk az irigyei szerint nem is író, hanem olyan szerző, aki csupa jó mondatokat gyárt, és azokat a megfelelő sorrendbe tudja egymás után illeszteni. Miután a legtöbb ember számára az előtte heverő hófehér papírnak már a látványa is félelmet kelt, ők lesznek az olvasók. Ajánljuk, ha végeztek Dantéval, Swifttel, Stephen Kinggel, Faludyval, és már eleget nézegették Bosch képeit, fizessenek be egy pokolbéli víg túrára a Palahniuk-toursszal.

Nyugtalanító, vegytiszta érvelés, kiváló írás- és képteremtő képesség, kevés aggódás és rengeteg figyelmeztető gonoszság. Ez a Kárhozott, közkívánatra, mindenkinek, aki már azzal elég bűnt követett el, hogy megszületett.

(Chuck Palahniuk: Kárhozott. Cartaphilus, 2012., 3000 Ft)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!