Stiller Ákos kolontári vörösiszap-katasztrófáról és újjáépítésről készült képeiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Todorescu termében április 20-án 17 órakor. A munkakörülményekre, nehézségekre, felemelő és fájdalmas pillanatkora így emlékszik a szerző:

„Egy mozgalmas választások utáni unalmas délutánon ismerkedtem meg azokkal a szavakkal és fogalmakkal, amik utána egy éven keresztül határozták meg a munkámat: Kolontár, vörösiszap-tározó, lúgos víz, Mal Zrt, Kolontár. A szerencsétlenség első estéjén vegyvédelmi katonák fogadtak minket egy olyan látképben, mintha egy magyar kisvárost és egy amerikai katasztrófafilm kulisszáit összemosták volna. A végeláthatatlanul kígyózó katonai járművek motorjának zakatolásánál csak az elöntött házak közötti csend volt felkavaróbb, ahogy mindhenhonnan ömlött egy ismeretlen folyadék.

A másnap reggeli fényekben láttuk meg először azt a pusztítást, amit ez a megállíthatatlan mérgező massza okozott, otthagyva pusztításának mementóját a tájon: a kilométereken át maga előtt tolt kerítéseket, a kitépett házoldalakat. Leradírozott minden élőt. Amit otthagyott, azt utána kellett az ott élőknek egy éven keresztül felszedniük, mert amihez hozzáért, az használhatatlanná vált. A maró iszap veszélyeinél sokkal megpróbáltatóbb volt úgy dolgozni, hogy szemünk láttára mentek tönkre emberi sorsok, váltak védtelenné emberek százai.”

Stiller Ákos (29) 2007 óta a hvg.hu fotóriportere, munkája során több díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, 2010-ben a legjobb 30 év alatti fotóriporternek választották, 2011-ben Pécsi József-ösztöndíjas.