„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Német sajtójelentések szerint a közgyűlés heves vita során döntött az indítvány elutasításáról. Elvetettek egy másik indítványt is, amely arra vonatkozott, hogy a szervezet ítélje el a Grass elleni állítólagos lejárató kampányt. A közgyűlésen megjelent több mint 100 író, költő arra a megállapodásra jutott, hogy nem foglalkoznak Grass versének tartalmával.
Günter Grass az Amit el kell mondani című művében kifejtette: az egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkező Izrael megelőző csapást fontolgat Irán ellen, amivel az egész világ békéjét fenyegeti.
A közgyűlésen többen úgy vélték, hogy a mű tartalma ugyan felháborító, de a szervezet nem cenzori hatóság, amely szövegeket értékel, hanem az önkifejezés és a vélemény szabadságáért síkra szálló egyesület, és csak lejáratná magát, ha bárki ellen is szankciókat alkalmazna irodalmi alkotásban vagy bármilyen más módon kifejtett nézetek miatt.
Maga a Nobel-díjas író nem vett részt a közgyűlésen, és nem jelentek meg a reá vonatkozó indítványok előterjesztői sem.
Az 1921-ben Nagy-Britanniában indult P.E.N.-mozgalom a szólásszabadság mellett a bebörtönzött írók szabadságáért is küzd. Több mint 100 országban vannak szervezetei, amelyeknek összesen nagyjából 20 ezer tagja van. Az elnevezés az író, esszéista és regényíró szó angol megfelelőinek (poet, essayist, novelist) kezdőbetűiből származik. A mozgalom a műfordítóktól az újságírókig számos egyéb szakma képviselőiért is kiáll.
