Medgyesi Konstantin, a közgyűjtemény sajtóreferense közölte: a látogatók lakcímkártyájuk felmutatásával igazolhatják, hogy az ország valamely településén Munkácsy utcában laknak. A múzeumban természetesen a külföldi Munkácsy utcaiakat is várják az ingyenes tárlatlátogatásra, ha tudják igazolni lakhelyüket. 

A múzeum munkatársai a közgyűjtemény aulájában egy könyvet bocsátanak majd a Munkácsy utcai látogatók részére, akik megfogalmazhatják a Munkácsy Mihállyal kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat és leírhatják a Munkácsy utcai létet érintő történeteiket.

Szegeden már 1880-ban, vagyis még életében utcát neveztek el az akkorra az egész világon ismertté vált Munkácsy Mihályról. A szegedi nagyárvíz után egy évvel Munkácsy mellett több - akkor még élő - magyar nagyság adott ihletet a közterületekről döntést hozóknak: ekkor kapott szegedi utcamegnevezést Jókai Mór és Arany János is.

Munkácsy Mihályt váratlanul érték és meghatották a szegedi hírek. A mester levélben köszönte meg a városnak az utcaelnevezést. "Oly kitüntetésnek veszem ezt, amire örökké és mindenek fölött büszke leszek. Midőn e fölött mély megindulásomat és legbensőbb köszönetemet nyilvánítom, nem hallgathatom el, mily buzdításul és mily lélekemelően hatott reám látni, hogy szeretett hazám legnagyobb városa működésemet és annak néhány eredményét ily érdemen fölül jutalmazza" - írta a művész.

Számos településen Munkácsy Mihály halála után nem sokkal neveztek el közterületet az alkotóról; Makó városa például még a haláleset évében döntött így, Zalaegerszeg három évvel később határozta el magát, Kiskunfélegyháza 1929-ben, Szombathely pedig 1950-ben nevezett el utcát Munkácsyról.

A szegedi Móra múzeumban október közepéig Munkácsy Mihály mintegy félszáz alkotását láthatja a közönség. A bemutatott alkotások között van a festő egyik főművének tartott Golgota, emellett a látogatók két olyan képet is megcsodálhatnak - az 1882-ben festett Olvasó nőt és a 1888-89-ben készített Hímző leányt -, amelyet még soha nem állítottak ki Magyarországon.