A buddhisták szent növénye, az indiai lótusz a füvészkert büszkesége, Közép-Európában legnagyobb állományuk itt látható – mondta Németh Anikó, az intézmény igazgatóhelyettese az MTI-nek.
A kis tavon a növény több száz, hatalmas rózsaszín virága nyílik, de már láthatók a később beérő makkokat tartalmazó zuhanyrózsa vagy darázsfészek formájú terméscsoportok is. A színpompás virágokat a látogatók – kedvező időjárás esetén – egészen szeptember elejéig megcsodálhatják.
MTI / Kelemen Zoltán
Az indiailótusz-állomány csaknem egyidős az idén alapításának kilencvenedik évfordulóját ünneplő botanikus kerttel, az első növények az 1930-as évek elején a földeáki kastély kertjéből kerültek Szegedre – közölte a szakember.
A legenda szerint a Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
Az SZTE Füvészkertjében az indiai lótusz csúcsvirágzásához igazítva immár ötödik alkalommal szervezik meg a Lótusznapokat. A következő hétvégén, július 28-án és 29-én a 17,5 hektáros park növényritkaságai között barangolók a Jóga a Mindennapi Életben Egyesület oktatóinak irányításával bekapcsolódhatnak a jógagyakorlásba, hagyományos keleti ételeket és italokat kóstolhatnak.
MTI / Kelemen Zoltán
A vendégeket kiállítások, indiai tánc-, és keleti harcművészeti bemutatók, koncertek, úti beszámolók várják. Szakemberek mutatják be, miben is rejlik a keleti masszázs és a tradicionális gyógymódok ereje. A gyerekek a kézműves-foglalkozásokon pedig lótusztündért, mandalát vagy selyemképeket készíthetnek, az óránként induló lótusztúrákon pedig szakemberek mesélik el mindazt, amit a különleges növényről tudni érdemes.
A kétnapos rendezvény Gauri Sankar Gupta, India budapesti nagykövetének előadásával zárul.
