Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A múzeumot a Feltűnésmentes Hősök nevű civil szervezet polgári kezdeményezés alapján, részben önerőből, részben szponzori adakozásból, állami támogatás nélkül hozta létre. Megalapításának célja a kommunista rendszer bűntetteinek bemutatása mellett az, hogy idővel dokumentálják a kommunista rendszer összes szlovákiai áldozatának nevét és a velük szemben elkövetett bűntetteket - mondta az állandó tárlat ötletgazdája, Frantisek Neupauer, a Feltűnésmentes Hősök Polgári Társulás és a Keresztény Intézetek Fóruma elnöke kedden.
A kiállítás anyagát különböző tárgyak, fotók és könyvdokumentáció, valamint egykori szamizdat kiadványok képezik. Közülük sokat a kommunista rendszer által bebörtönzött vagy más módon üldözött áldozatoktól kapták.
"Van olyan írógépünk, amelyen szamizdat kiadványok készültek, de akadnak a bebörtönzöttek által készített különböző eszközök is. Egyikük-másikuk különösen megrendítő emléket hordoz, van például olyan, amelyet kenyérhéjból készített egy rab a jáchimovi uránbányában" - mondta Frantisek Neupauer, aki korábban a kommunista titkosszolgálat aktáit dokumentáló Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa volt.
Az állandó tárlaton bemutatott anyagot folyamatosan bővíteni szeretnék, de egyelőre azt tartják a legfontosabbnak, hogy a kelet-közép-európai országok közül utolsóként Pozsonyban is sikerült létrehozni egy ilyen múzeumot.
Az állandó tárlat a Szent Erzsébet Egészségügyi Magánfőiskola épületében, a pozsonyi elnöki palota szomszédságában kapott helyet az intézmény felajánlásának köszönhetően, amely szimbolikus egy euróért adja bérbe az épület egy részét.
A múzeum heti egyszer már november második felétől megtekinthető, az ünnepélyes nyitást 2013. március 25-re, a kommunista karhatalom által szétvert úgynevezett gyertyás felvonulás huszonötödik évfordulójára tervezik. Az úgynevezett gyertyás felvonulás az 1968-as Prágai tavasz elfojtása utáni Csehszlovákiában a legjelentősebb megmozdulás volt a kommunista államhatalom ellen. 1988 márciusában a pozsonyi tüntetést vízágyúkkal és gumibotokkal verte szét a karhatalom.
A budapesti Terror Házához hasonló múzeum létrehozásának ötlete már nem sokkal a rendszerváltást követően felvetődött az akkori Csehszlovákiában. A múzeum létrehozását a Keresztény Intézetek Fóruma felhívása gyorsította fel, amelyet az utolsó csehszlovákiai politika foglyok szabadon bocsátásának 20. évfordulóján, 2010. november 25-én tettek közzé. Ezután egy évvel indult meg a múzeum létrehozását célzó párbeszéd a kulturális tárca, a Nemzeti Emlékezet Intézete és a Keresztény Intézetek Fóruma között, igaz, ez később megfeneklett.
A múzeum létrehozásának ügye idén a márciusi parlamenti választásokat követően került ismét elő, a kormány azonban anyagi okokra hivatkozva elzárkózott a terv kivitelezésétől, így azt végül különböző támogatásokból sikerült megvalósítani.
