„Jack Reacher: egy kísértet” - a férfiasan búgó narrátor ezzel kezdi a ma bemutatásra kerülő Jack Reacher című akciófilm előzetesét.

No de melyik szuperügynek nem olyan mint a kísértet? Az ügynökök mind kiváló settenkedők. Merész bukfencezők. Vagány indiánszökdelők, sőt, vakmerő szabadesők. Igazságos tömeggyilkosok. Jól öltözött hentesek. Olvasott harcművészek. Bajkeverők. Bunyódoktorok.

Sakkbajnokok. Matekzsenik. Forrasztópáka-zsonglőrök. Rejtvény-harcászok, Colombo sarjak, El Cid-lovagnövendékek. Számukra a világ piros és kék drótok dilemmája.

Csak azokat a történeteket halljuk róluk, amelyekben a nemzisükkel találkoznak. Tekintve, hogy majdnem legyőzhetetlenek és személyesen őrködnek a világ szabadsága felett, természetes, hogy csak az apokaliptikus küzdelmük, az ördögi ellenfelükkel vívott ökölharcuk az érdekes számunkra. A többi pofozkodás csak rutin. Kit érdekel, hogy Starsky és Hutch parkolócédulát ír?

Éppen ezért a Jack Reacherek és a nemezisek is egyazon szakmában dolgoznak. Íme,7 kolléga.

Menő Fej – Az oroszlán ugrani készül (magyar akció vígjáték, 1967)

Nagyjából úgy viszonyul ez a mozi a mai akciófilmhez, mint a Magyar Hírlap a sajtóhoz, de az előbbi retro bája mégis szerethetővé teszi a filmszakmai ügyetlenkedést.

Bujtor István alakítja Menő Fej titkosügynököt, aki megmenti a világot egy globális pusztításra képes biológiai fegyvertől. Nem csak keményöklű, hanem laza is, például gyerekverset mond, miközben elpáholja az ellenséget, hát ilyen laza ez a Menő Fej.

Cigizik is. A cigaretta, mint az igazán kemény zsaruk és ügynökök attribútuma sosem megy ki a divatból, Bogarttól John McClane hadnagyig velünk tart.

Minden van a filmben. Mobiltelefon, nyomkövető, pipába épített lehallgató, hangbomba. Még sztár is van benne, Medveczky Ilona (levetkőzve) és az Illés zenekar (szűrben).

James Bond - Sean Connery

Tisztázzunk valamit. Az igazi Bond: Sean Connery. George Lazenby egyszer kapta meg a szerepet, esélye sem volt. Roger Moore? Ne vicceljünk. Timothy Dalton múló betegség. Pierce Brosnan… hát, a fekvőtámasz talán menne. Daniel Craig akár versenyre is kelhetne a skót hőssel, kár, hogy annyit iszik. És mintha mindig teljes erőből szorítaná össze a seggét, legalábbis olyan arcot vág. Nem is látjuk terpeszben verekedni.

Henry Faber, a Tű - Tű a szénakazalban (angol háborús dráma, 1981)

Ken Follett antihőse a megtérésre alkalmatlan náci kém, aki kötőtűvel gyilkolászik. Azért érkezett Nagy-Britanniába, hogy felfedje, hol várható a partraszállás.

A Donald Sutherland alakította Faber titokzatos, mint rejtjelező írógépe, az Enigma. Úgy tűnik, már-már emberré változott, amikor Lucy-be, a szigetet lakó család fiatal anyukájába beleszeret… inkább elszereti a nyomi angol férjétől, akit aztán meg is öl.

De utána Lucy meggondolja magát, nagyon missz képet vág, lecsapja a biztosítékot a házban, hogy ne rádiózzon a náci szexháziállat a Harmadik Birodalomba. Végül meg is öli Fabert, így minden rendbe jön, mert a szövetségesek partraszállnak és az Ózt levetítik Berlinben.

Bridget von Hammersmark – Becstelen Brigantyk

Ez ám a bátor nő! A brit titkosszolgálat szervezi be, hogy segítsen a náci vezérkart a levegőbe röpíteni egy párizsi moziban. Sajnos, a színésznő-ügynök Hammersmark és az angol-amerikai különítmény első, álruhás találkozója Párizs mellett rosszul sül el, lebuknak, és véres mészárlásba fullad a randevú.

Egy rátermett nácigyilkos csapatnak ezzel nem lehet elvenni a kedvét. Hammersmark 3 túlélő brigantyval mégis elmegy a vetítésre – gipszben. Itt is lebuknak, és ő életét veszíti.

Alphonsine – A kőszívű ember fiai

A dög, ez nem csak kétszínű, hanem önként és hitvallással szemétkedik. Hülyíti a legifjabb Baradlay fiút, mondjuk ő meg is érdemli, a sakkbajnok, aztán hülyíti a bécsi forradalmárokat, majd végül jól beárul mindenkit. Sőt, még Haynauhoz is betipeg, és mielőtt leváltanák a vérengző helytartót, uszít még egy kicsit az irodájában. Hivatásos genya, de elég hatékony.

Mata Hari – Kettős ügynök?

Az időtlenül dögös, holland legenda, igazi rejtői figura: óvónő, erotikus táncos és kém. Eredeti neve Margaretha Geertruida "Margreet" Zelle, nem valószínű, hogy a világ legboldogabb asszonya volt. Jómódot csak gyerekkorában ismert, amíg édesapja tönkre nem ment. Szülei elváltak, apja újraházasodott, így a tinédzser Margaretha inkább elköltözött a keresztapjához .

Óvónőnek tanult, de kikezdett vele az iskolaigazgató. A holland gyarmatokra menekült, hogy fiatalon megházasodjon, de férje, egy katonatiszt, püfölte. Úgyhogy inkább megtanult táncolni és kémkedni, az sokkal szórakoztatóbb.

Nem élt sokat, 40 évesen kivégezte a nemzet, ahol a nemzeti alaptanterv része az óvónő-erotikus táncosok képzése. 1917 februárjában a párizsi Elysée Palota Szállodába rendőrök érkeztek, hogy letartóztassák. ezükben egy elfogott levél, amit néhány héttel korábban az antant hatalmak kémelhárítói fogtak el. A levelet egy német hivatalnok küldte Madridból Berlinbe, és egy bizonyos H-21 kódnevű ügynököt emlegetett benne. Mint kiderült, ez ő, Mata Hari.

Wikipedia

Roger Ferris – Hazugságok hálójában (amerikai akció-thriller, 2008)

Ferris az amerikai elhárítás közel-keleti fenegyereke. Beszél arabul, beszéli a fárszit, ismeri a helyi szokásokat, könnyedén beépül, sármos és jó társalgó. De ha kell, akkor a jordán sikátorokban megkergeti az al-Kaidát. Még akkor sem veszíti a fejét, amikor készül elveszíteni a fejét – éppen egy kivégzős videófilmet forgatnának vele humuszburnusz felirattal, amikor beront a jordán titkosrendőrség és halomra lövi a terroristákat.

Ferris az érzékeny gyilkos. Érti a közel-keleti nyomort, és rühelli a washingtoni bürokráciát. Ha tehetné, minden beszervezett emberét kihozná a veszélyes helyzetekből. Nem teheti. Ha megoldható lenne, akkor nem térne haza a nyugati kényelembe, hanem letelepedne itt, a harmadik világban. Le is telepedik.