A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A legnagyobb olasz napilap főszerkesztője, Ferruccio De Bortoli jelentette be a Corriere della Sera oldalain, hogy a Scala kitiltotta Paolo Isottát, az olasz zenekritikusok egyik veteránját. Isotta nem kapott ingyenes akkreditációt a Nabucco előadására. A döntést Stephane Lissner, az operaház művészeti vezetője hozta, aki már 2011-ben is "Isotta fejét követelte, de akkor sem kapta meg, és most sem fogja" - írta De Bortoli.
A főszerkesztő elismerte, hogy Isotta "zseniális, de túlzásoktól sem idegen".
Az újság Lissner levelét is közölte, mely szerint az újságíró "személyes kampányt" folytatott a Scala és az itt fellépő művészek ellen.
Olasz lapértesülések szerint Isotta azzal a kritikájával haragította magával Lissnert, amelyben "nehéznek és tudálékosnak" nevezte Daniel Harding brit karmester vezénylését. Isotta "rossz karmesternek" tartotta a Scalában fellépő Claudio Abbadót is, és azt írta: a Scalában előadott Trisztán és Izolda annyira "langyos volt, hogy hihetővé tette még a Wagner homoszexualitásáról terjengő alaptalan feltételezéseket is".
A Scala és a Corriere vitája éppen az operaház idényét decemberben megnyitó Wagner-művel csapott magasba. Az újság kritizálta Lissner azon döntését, hogy az olasz Verdi helyett a Wagner-évfordulóról emlékezett meg.
Az olasz zenekritikusok szövetsége szerint Isotta kitiltásával a Scala a kritikagyakorlás szabad jogát korlátozta.
Az Il Giornale milánói napilap szerint "Lissner úgy viselkedik, mintha a Scala az övé lenne".
A torinói La Stampa arra emlékeztetett, hogy Milánóban már kitiltottak kritikus újságírót divatbemutatóról és a Milan labdarúgócsapat sajtótájékoztatójáról is, de most a város két jelképe, a Scala és a Corriere hadakozik egymással.
