A Dohány utcai célponthoz közelítve rögtön felcsillant a szemünk, amikor megláttuk, hogy egy fűszőnyegen keresztül vezet az út az ismeretlenbe. Mert ki ne örülne a belvárosban pár négyzetméter zöldnek a járda közepén? Akkor is, ha kicsit ki van égve, jól mutatnak rajta a tavaszba nyomuló lábak, meg a télből előbányászott biciklik.

Az utcafronton napról napra színesedtek a redőnyök, belépve pedig egyszerre kaptunk kávéházi hangulatot, és az Égből pottyant mesék világát, átitatva a frissen fűrészelt fa illatával.

Középen lehet játszani zenét, színházat, táncot, irodalmat, gyerekprogramot, de ahogy az egyik betérő elsuttogott szavaiból kiderült, lennének még más igények is: "egy kosárlabdapályát képzelek el ide, szívem". Miért is ne?

A központi, méreteiben és hangulatában is családias játszótér (a mobil nézőtéren 50-80 néző ültethető le kényelmesen) körül lépcsős fadobogók vannak színes párnákkal teleszórva. Itt akkor sem kell zavarba jönnünk, ha fáraszt az ülés, és inkább elnyújtóznánk, de ha úgy tetszik, a kirakatba is beülhetünk ejtőzni. Nincsenek szabályok.

A teljes ellazuláshoz a tálalószekrényből átalakított pultnál vehetünk egy pohár bort, vagy egy forró teát, de itt nem a vendéglátáson van a hangsúly. Az csak sörkorcsolya a kultúrához.

Játék szekrényen innen és túl

A falhoz fehér pianínó simul, bárki zenélhet rajta, az igazi mégis az volt, amikor a legfoglalkoztatottabb színházi zeneszerző és zongorista, Darvas Ferenc ült le mellé játszani. Hófehér haj, hófehér ing, hófehér tornacipő. Csak a legtapasztaltabb ujjakban válik ilyen magától értetődővé a lágyság és a játékosság.

Játékos a tér is, a Hátsó Kapuból ugyanis napközben átsétálhatunk a Rákóczi útról nyíló könyvesboltba. Szalai-Szabó István, a hely ügyvezetője nem véletlenül mondta, hogy bár a Sirály után – amit szintén ő hozott létre – már nem akart új műhelyet nyitni, ez a hely "valósággal elgázolta". Nem beszélve a könyvesboltról, ahova 1977-ben szinte beköltözött. "Hideg volt kint, és nem volt hova mennem, ezért mindig oda jártam."

A két birodalom között egy földgömbbel-utazóládával megpakolt pókhálós ruhásszekrényen, és egy régi Népszabadságokkal és Szabad Földekkel kitapétázott falon keresztül vezet az út. A hátsó folyosó falaira mohát telepítettek – ezen a részen nyugodtan megkávézhat az is, aki nem kívácsi az előadásra.

A dohányosoknak jó hír, hogy nemcsak az utcán füstölhetnek, hanem egy hátsó kis udvaron is. Amikor ott jártunk, még vetítettek is, bár a miliőből kissé kilógott a félig-meddig bokrokra vetített természetfilm a szavannai nagyvadakról.

A hangulat és a tér egyedi, mégis egyszerű.

Mire számíthatunk még?

Nyitányként március 2-án délután az Élményműhely sorozatban a Hogyan mozog a szám? elnevezésű családi programban Jakobi Nóra és Váczi Dániel a zene, ritmus és mozgás segítségével vezeti a gyerekeket a számok birodalmába. Este a Táp Színház Alatta, felette, kintről be, bentről ki... című előadása nyitja a felnőtteknek szóló előadások sorát, másnap pedig Kárpáti Péter Sörprájzpartija látható.

Nyaranta nem lesznek előadások, de a turisták a negyed történelmi és kulturális hagyományaival ismerkedhetnek.

A Dohány utca 13. alatt megbújó Hátsó Kapu a Rákóczi úti Fókusz könyváruházból is megközelíthető, hétfőtől péntekig reggel fél tíztől éjfélig, hétvégenként tíztől éjfélig tartanak nyitva kávézóként, az előadások alatt bezárják az ajtókat.