Matusz Károly 1946. november 21-én született Győrben. Gyerekkora óta fotózott, első fotós sikerét a győri Révai Gimnázium végzős diákjaként aratta. 1969-től már a Magyar Távirati Irodát tudósítva adott hírt a megyei eseményekről. Rövid bútorgyári kitérő után került a helyére, 1974-ben állást kapott a megyei napilap fotórovatánál. Saját bevallása szerint a Kisalföld volt az iskola, ahol megtanult fényképezőgéppel is, tollal is hírt írni. Közben, 1977-ben elvégezte a MÚOSZ újságíró iskolájának fotóriporteri szakát. A Kisalföldnél 1980-ig dolgozott. 1986-ban lett főállású tudósító a Magyar Távirati Irodánál, amelynek munkatársaként 2005. szeptember végéig dolgozott.
Fotóival több mint négy évtizeden át tudósította a nagyvilágot mindarról, ami szűkebb pátriájában, Győrben és az észak-dunántúli régióban történt. A nevéhez köthető archívum százhetvenezer felvételt őriz. Képei számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepeltek. Tevékenységének értékes fejezetei a Győri Balett első tíz évének, az Audi győri honfoglalásának és a Rába-gyár sikereinek megörökítése, a határnyitás, a vasfüggöny lebontásának dokumentálása. Ars poeticája szerint a hírügynökségi fotós gyors, pontos, hiteles és pártatlan.
Munkáját az év vidéki fotóriportere címmel, francia szakmai nívódíjjal, 2005-ben képzőművészeti kategóriás, regionális Príma-díjjal ismerték el. Győr városától 2004-ben sajtódíjat, 2012-ben Pro Urbe-díjat kapott.
