Az újságíró helyi idő szerint csütörtök délután hunyt el egy chicagói egészségügyi központban. Ebert előző nap jelentette be, hogy kiújult rákbetegsége, amellyel már bő egy évtizede küzdött, ezért sugárterápia vár rá.

Több nagy csatát is megvívott a kórral azóta, hogy 2002-ben pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nála, nem sokkal később pedig a nyálmirigyeit is megtámadta a betegség. Műtéteken és kemoterápián esett át, az egyik operáció következtében nem tudott beszélni és enni, a kommunikációt egy speciális számítógéppel, illetve papírral és ceruzával oldotta meg, és csövön keresztül táplálta magát.

Orvosai azt követően vették észre a rák visszatértét, hogy Ebert decemberben elesett, és eltörte csípőjét. Mint kiderült, a fájdalmas törést, amely miatt nehézkessé vált számára a járás, a rák okozta.

Ebert szerdán még úgy fogalmazott, "nem távozik". Szándékában állt még kritikákat írni bizonyos filmekről. "Mi több, végre azt tehetem, amiről mindig is álmodoztam: csak azokról a filmekről írok, amelyekről akarok" – taglalta. Betegségével kapcsolatos gondolatait is papírra akarta vetni.

A kritikus pályafutása több mint négy évtizedet ölelt fel, írásait több száz újság vette át, és önálló kötetbe gyűjtve is megjelentek. 1966-ban lett a Chicago Sun-Times munkatársa, egy évvel később kezdett kritikákat írni.

A hatvanas évek végén egy évre otthagyta a lapot, hogy Russ Meyerrel megírja a forgatókönyvet a Beyond the Valley of the Dolls című melodrámához, amely azóta egy fajta kultfilmmé vált az Egyesült Államokban.

Munkáját már 1975-ben Pulitzer-díjjal ismerték el. Ő volt az első filmkritikus, aki elnyerte az újságírás legrangosabb elismerését. Azóta is csak kétszer fordult elő, hogy a kritikák – 1970-ben létrehozott – mezőnyében filmekről szóló írást választottak a legjobbnak. A Pulitzer-díj meghozta számára a televíziós szereplés lehetőségét is.

Ebert 2005-ben csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán, a Forbes magazin pedig 2007-ben az Egyesült Államok legbefolyásosabb szakírójának nevezte őt.

"Megszámlálhatatlan filmet láttam, a legtöbbet, remélem, el is felejtettem, de emlékszem azokra, amelyekre érdemes, és ezek mind ugyanazon a polcon vannak a gondolataimban" – fogalmazott Life Itself című memoárjában, amely 2011-ben jelent meg. Ugyanebben a könyvében azt írta, csupán egyszerű filmrajongónak tartja magát.

A rákkal folytatott harca ellenére rendszeresen írt, a Chicago Sun-Times mellett rajongói a közösségi portálokon is követhették munkásságát.

Pályafutása során több mint húsz könyvet jelentetett meg, ezek között volt egy kétrészes esszékötet a klasszikus filmekről, illetve a beszédes, I Hated, Hated, Hated This Movie (Utáltam, utáltam, utáltam ezt a filmet) című könyv, amelyben legvitriolosabb bírálatait gyűjtötte össze.

Ebert 1942. június 18-án született az Illinois állambeli Urbanában, már 15 évesen saját sci-fi magazint írt. Szülővárosában olyan nagyra tartották, hogy tiszteletére minden évben megrendezték az Eberfest Filmfesztivált.

A Chicago Sun-Times szerint Roger Ebert olyan űrt hagyott maga után, amelyet nem lehet betölteni.