„Amikor az év elején felhívtam Alföldi Róbertet, hogy csináljunk filmet a hátralévő hónapokról, attól tartottam, hogy a kollégáim sorban állnak, vagy már meg is van az a filmrendező, akinek megengedik, hogy beköltözzön a Nemzetibe és forgasson. De ez nem így történt, elsőként én jelentkeztem. Számomra evidens volt, hogy ez az a helyzet, ahol egy dokumentumfilmnek keresnivalója van. Valami nagyon fontos dolog elmúlik, és nem tudjuk még, hogy mi veszi át a helyét.” – meséli a HVG-nek adott interjúban Salamon András rendező, aki korábban elsőként készített dokumentumfilmet a hajléktalanokról, romáknak filmiskolát szervez, most épp az Alföldi-korszakot dokumentálja a Nemzeti Színházban.

Szerinte az Alföldi-korszak utolsó pár hónapja azért lett ügy, mert a Nemzeti az utóbbi öt évben folyamatosan figyelt arra, hogy élő párbeszédet alakítson ki és tartson fenn a közönséggel. Az előadások nagyon érzékenyen reagálnak a társadalmi kérdésekre.

A Salamon Andrással készült interjút az e heti HVG-ben olvashatják.