Több mint húsz év múltán újra nagyszabású kiállítást szentelnek New Yorkban René Magritte festőnek; az előkészületek során kiderült: "részben" megvan a belga művész egy elveszettnek hitt alkotása.

A kiállításra készülve a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) röntgennel és infravörös fénnyel megvizsgálta a festő munkáit, és nem várt felfedezés tett. Kiderült, hogy Magritte egy elveszettnek hitt műve mégsem lett oda teljesen: jelentős részét felfedezték a művész egy másik kompozíciója alatt. A festő kettévágta az eredeti vásznat, majd rájuk festett.

A MoMA-ban Magritte: a hétköznapi rejtélye, 1926-1938 címmel megrendezett tárlat szeptember 28-án nyílik meg, és 2014. január 12-ig tart nyitva. A kiállítás ezt követően a houstoni Menil Collection, majd a chicagói Art Institute falai között lesz látható.

"Egy egész generáció, több mint húsz év után ez a Magritte-nak szentelt első New York-i tárlat" – fogalmazott Anne Umland, a MoMA kiállításának rendezője. Az összeállítás a maga nemében egyedülálló, ez az első alkalom, hogy a 20. század egyik legnagyobb hatású művészének felemelkedését mutatják be – jegyezte meg.

Az 1898 és 1967 között élt belga festő az impresszionizmus után a kubizmust és a futurizmust is felfedezte magának, a szürrealizmus felé 1926-ban kezdett közeledni. Akkoriban még Brüsszelben élt, egy évvel később ment Párizsba, ahol három esztendőt töltött. Ez volt a művész legtermékenyebb korszaka, több mint kétszáz festményt készített – mutatott rá Josef Helfenstein, a Menil Collection igazgatója a tárlatot beharangozó keddi New York-i sajtótájékoztatón.

A felsorakoztatott képek 60 magán-, illetve közgyűjteményből érkeznek szerte a világból. A kiállításon olyan művek szerepelnek, mint a híres pipás festmény, A képek árulása, valamint a Gyilkos veszélyben, a Szeretők és A hamis tükör. Anne Umland szerint e művek igazolják Magritte egyedülálló zsenialitását és a művészete kulcsát jelentő gondolatot: az ismerős ismeretlenné tételét. 

A MoMA 1965-ben rendezte első retrospektív kiállítását Magritte alkotásaiból. A tárlatot maga a festő nyitotta meg két évvel azelőtt, hogy Brüsszelben meghalt.