A Műcsarnokot az eddigi igazgató távozása után ideiglenesen az intézmény gazdasági igazgatója, Kovácsné Medgyes Piroska fogja vezetni – erősítette meg a hvg.hu-nak a hírt Gulyás Gábor sajtósa, aki azt is hozzátette, a mostani lemondás végleges, azt elfogadta a fenntartó.

"Távozásomnak politikai motivációja nincs, döntésemet - ahogyan az elmúlt két évben minden stratégiai döntést - a Műcsarnok szakmai felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma és a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. illetékeseivel egyeztetve hoztam meg" - írta rövid közleményében később Gulyás, aki csütörtökre ígért a továbbiakról tájékoztatást.

Gulyás Gábor már 2012 novemberében beadta lemondását, mert egy akkori kormány-előterjesztés szerint a Műcsarnok tulajdonjoga és az üzemeltető Műcsarnok Nonprofit Kft. szakmai felügyelete a Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) került volna. Mivel az MNV. Zrt. elnök-vezérigazgatója nem írta alá a lemondást, a kormány-előterjesztésből pedig ebben a formában nem lett jogszabály, Gulyás Gábor ekkor a Műcsarnok vezetője maradt.

A Fekete György MMA-elnök és Gulyás Gábor közötti ellentét egy néhány éve tervezett Makovecz Imre-tárlat körüli vitából eredeztethető. Mindketten akartak egy ilyen kiállítást, ám míg Fekete heroizáló megközelítésben, Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt. Végül nem valósult meg a kiállítás. De nem értettek egyet a Fekete által szorgalmazott nemzeti szalonok, illetve az iparművészet szerepében és helyében sem. 2012-ben aztán az MMA-elnök nyíltan és keményen támadta a Műcsarnokot, többek között a „Mi a magyar?” kiállítás kapcsán.

Gulyás tavaly december elején így indokolta a lemondását az Indexnek: "Politikai döntés született a Műcsarnokról, amelynek értelmében a Magyar Művészeti Akadémia – az ő fogalmazásukban – megkapja a Műcsarnok épületét, a működést érintő szakmai, tartalmi kérdésekben pedig úgynevezett egyetértési jog illeti meg. Mi a csuda az az egyetértési jog? Én úgy gondolom, ismerve az MMA vezetőjének álláspontját és mentalitását, hogy az 'egyetértés' ebben az esetben gyakorlatilag vétójogot jelent. Ilyen módon egy nagy művészeti intézmény aligha képes normálisan működni. Azt is be kellett látnom, hogy január 1-től nincs lehetőség arra, hogy a kinevezésemkor vállalt szakmai programom szerint dolgozzak tovább. Morálisan nem lett volna vállalható, ha maradok."

Az MNV Zrt. vezetője 2011. február 1-jén nevezte ki a Műcsarnok igazgatójává Szőcs Géza akkori kultúráért felelős államtitkár javaslatára. Gulyás regnálása alatt egyébként jelentősen nőtt a Műcsarnok látogatottsága: a korábbi 28 ezer után 2011-ben 48 ezren, 2012-ben több mint 70 ezren váltottak jegyet a Műcsarnok kiállításaira. A siker részben olyan tematikus tárlatoknak is köszönhető, amelyek aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, mint a Bizottság-, a Mi a magyar? -, vagy a Bukta Imre-tárlat.

Gulyás Gábor kezdeményezésére indult el 2012 januárjában a Flash Art kortárs művészeti magazin magyar nyelvű változata a Műcsarnok kiadásában, ugyanakkor az ő igazgatói ciklusában – 2013 augusztusában – került el az intézménytől az Ernst Múzeum vagyonkezelői joga, hogy a Nagymezői utcai kiállítóhely a frissen létrejövő Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központnak adjon otthont.