"A bemutatott anyag erősen önéletrajzi ihletésű, így a videók megalkotása egyfajta lelki lemeztelenedéssel járt, ezek a munkák ugyanakkor nem magát a valóságot mutatják be, hanem csak felhasználják annak elemeit, újraértelmezve azokat" - mondta a Berlinben élő spanyol képzőművész a kiállítás csütörtöki megnyitóját megelőző sajtóvezetésen.
Eli Cortinas fiatal, de már jelentős szakmai múlttal rendelkező alkotó, aki most Budapesten mutat be először kizárólag videomunkákból összeállított kiállítást – mondta a Mélycsarnok tárlatának kurátora. Rózsás Lívia szerint Cortinas neves rendezők klasszikus mozgóképeiből építkező műveket alkotott, amelyek tulajdonképpen idézetek, hiszen kizárólag talált felvételek kisajátításán és újrafelhasználásán alapulnak.
Az első teremben élőkép jellegű videomunkák láthatók, melyekben a narratívának nincs szerepe: Francois Truffaut A Mississippi szirénje című filmje vége főcímét Cortinas erőteljesen lelassítja, a Fin (Vége) feliratot az egész jelenetre kihúzva, míg Luis Bunuel A burzsoázia diszkrét bája című klasszikusából három olyan részletet helyez egymás mellé, mikor a szereplők gyalogolnak.
A következő teremben látható Vallomások elhúzott függöny előtt számtalan film részleteiből építkezik, olyan kockákat kiemelve, amelyeken a női főszereplők a nézőnek háttal vallanak. A függönymotívum egyszerre elválaszt és bevezet, egyben utalás a spanyol barokk festészetre, melynek alkotói előszeretettel jelenítettek meg vásznaikon függönyöket a néző szemét a főmotívum felé irányítva.
Hitchcock ismert krimijének címét parafrazeálja az Anya telefonhívásra című munka, melynek során Gena Rowlands látható John Cassavetes három filmjének jeleneteiben. A filmek hangjai azonban keverednek Eli Cortinas és édesanyja rögzített telefonbeszélgetéseinek részleteivel, erőteljes személyes jelleget adva a képsoroknak.
Eli Cortinas kiállítása november 17-ig látogatható a Mélycsarnokban.
