A mozgalom egyik vezetője, Inna Sevcsenko piros betűkkel írta mellkasára az "Ukrajna nem bordélyház" feliratot, amely egyben az említett dokumentumfilm címe is, míg társai különféle szlogenekkel a bőrükön jelentek meg.

Az aktivistákat a mozgalmuk történetét megfilmesítő Kitty Green ausztrál rendező kísérte. Green hónapokig forgatott a Femen tagjainak életéről és félpucér tüntetéseikről, amelyeket az egész világ szemmel kísért, s amelyek Sevcsenko szerint tíz országban találtak követőkre. Az ausztrál rendezőt, akinek nagyanyja ukrán, 2012-ben egy fehéroroszországi tüntetésen több aktivistával együtt őrizetbe vették.

A film betekintést nyújt a szervezet legféltettebb titkaiba, és egy, a mozgalmat alapjaiban meghatározó paradoxonra is rámutat: méghozzá arra, hogy a Fement a kezdetek kezdetén éppen egy férfi, a patriarchátust megtestesítő Viktor segítette.

"Viktor segített nekünk megérteni a patriarchális rendszer működését, amelyben a nők szexrabszolgák és gyakran a családon belüli erőszak áldozatai" – magyarázza Sevcsenko. Az aktivista azt is elárulta, hogy a mozgalomnak végül meg kellett szabadulnia Viktor befolyásától, aki azóta kilépett a Femenből.

Az Ukrajnában alapított, ám párizsi székhelyű szervezet több éve folytat harcot a szexizmus és a nők diszkriminációja ellen. Az aktivisták tüntetéseiken gyakran meztelen felsőtestüket használják transzparensként, ezzel hívva fel magukra a világ figyelmét.