A dán építész nevéhez fűződik az élhető város és az arra épülő városfejlesztési stratégiák kidolgozása. De szintúgy az ő munkássága révén jött létre többek között Koppenhága városfejlesztési programja, aminek eredményeképpen a dán főváros 2013-ban elnyerte a legvonzóbb város díját. Ergo rengeteget tanulhatunk tőle. Nyilván nem véletlen, hogy teljesen megtelt a Budapest Építészeti Központ terme Gehl – a jövő tavasszal magyarul is megjelenő Cities for People című könyvének beharangozójaként is értelmezhető – előadására.   

A városépítész a modernista építészet paradigmáit szeretné megdönteni, építészi szellemiségének a központi gondolata, hogy a technológiaközpontú tervezés helyét az emberközpontú tevezés vegye át. „Az 1960-as évektől az autók vették át a közterületek fölötti uralmat, erre teljes apparátus alakult, hogy boldoggá tegyék az autókat” – jegyzi meg ironikusan Jan Gehl.

Az autóközpontú tervezés mellett a legnagyobb problémát Gehl Brazília fővárosáról „Brazil-szindrómának” nevezte el, hiszen a város tervezője Lúcio Costa föntről nézve tökéletes várost tervezett, ám szemmagasságból mégis élhetetlen. „Azt gondolták talán, hogy minden brazilon lesz majd helikopter?” De hasonló problémákkal küzd a dán építész szerint Dubai is, amelynek várostervezését madárszar-építészetnek tituálja, mondván a tervezők a madarakhoz hasonlóan potyogtatnak az égből tornyokat, anélkül hogy megnéznék, mi is van lenn.

A legnagyobb probléma tehát az, hogy az építészek a forma megszállotjává váltak, miközben nem törődnek az emberekkel – emeli ki az este egyik legnagyobb tanulságát Jan Gehl.

A megoldás szerinte egy új, emberközpontú várostervezési paradigma felállítása, aminek pillérei az élhető, vonzó, élettel teli, fenntartható, biztonságos és egészséges város. A célok eléréséért a városépítészeknek sokkal több figyelmet kell fordítaniuk a gyalogosokra és a biciklizőkre, a tömegközlekedésre, valamint a közösségi terekre.

A dán építész nem csak a levegőbe beszél, ugyanis a tanácsadó csapatával húsz év alatt sikerült Koppenhágát a legélhetőbb várossá varázsolnia. Jelenleg a város lakóinak 70 százaléka közlekedik bicklivel vagy használja a városi tömegközlekedést. A bicikliutakon még közlekedési dugók is előfordulnak. A probléma megoldása talán a legeklatánsabb példája a koppenhágai várostervezésnek. Ugyanis a kerékpárutak visszaszorítása helyett azok bővítése mellett döntöttek, még több helyet elvéve ezzel az autósoktól. A biciklihálózat megléte mellett azonban fontos, hogy ezek megfelelően csatlakozzanak a tömegközlegedéshez, így a buszokat és vonatokat a kerékpárok szállítására alkalmassá tették.

Nem Koppenhága az egyetlen város, aminek Gehl jelentősen változtatott az arculatán, hiszen a legélhetőbb tíz város közül hétben az ő programját követik. A sikereinek köszönhetően mára New York és Moszkva várostervezésében is részt vesz, és mindkét városban mára meghonosította a koppenhágai kerékpárutakat, aminek különlegessége, hogy a parkoló autók védik a bicikliseket és nem pedig fordítva.