Véletlenül kerültek mezetlen nők a filmekbe

Népszerű közvélekedés, hogy a filmszakmában három magyar rendező nevét és életművét ismerik a tengerentúlon: Tarr Béláét, Szabó Istvánét és Jancsó Miklósét. Három teljesen külön világ. Tarr filmjei (leginkább a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák) gyakran szerepelnek neves kritikusok mindenidők-listáin, de a közönség nagyon nehezen fogadja be sivár, fekete-fehér alkotásait. Szabó István (Mephisto, A napfény íze, Csodálatos Júlia) inkább a klasszikus filmmesélés eszköztárával dolgozik, így sokkal közönségbarátabb művek kerülnek ki kezei közül.

Jancsó Miklós pedig valahol kettejük között helyezkedik el filmtörténetileg: kritikailag is magasztalt filmjeit a nézők is könnyen magukénak érezhetik.

Pataky Zsolt

Ahogy a legtöbb nagy rendezőnek, Jancsónak is megvannak a trademarkjai, rendezői védjegyei. Túl a személyi állandóságokon (Hernádi Gyula forgatókönyvei, a neo-Jancsó filmek kedvelt Kapa-Pepe duója Mucsi Zoltán és Scherer Péter személyében), ez a hosszú snitteken, a síkságon lovagló katonákon és a legalább félmeztelenre vetkőztetett nőkön mutatkozott meg.

Egy interjúban elmondta, hogy volt felesége, Mészáros Márta miatt vált a meztelenség Jancsó-motívummá: „Márta azzal piszkált minket, hogy a mi filmjeinkben nincs női főszereplő. Mondtuk neki, hogy jó, akkor a következő filmben lesz. Sőt nemcsak hogy lesz, de sok meztelen nő lesz”.

Kevesen tudják, hogy Staller Ilona (alias Cicciolina) is egy Jancsó-filmben kapta egyik első filmszerepét – a Magánbűnök, közerkölcsök címűben, a nagy orgiajelenet egyik statisztájaként.

Oscar-díjasok kedvence

A világhír pedig nem költői túlzás, Miki bácsi esete nem egy Neoton Família-féle álsikersztori. A hatvanas-hetvenes években összesen tíz filmjét vihette ki Cannes-ba, ahol rendezői- és életműdíjat is átvehetett – de Berlinben, Chicagóban és Velencében is gyűjtögette a jelöléseket.

A 2010-es miskolci CineFesten szintén életművéért vehetett át díjat Jancsó, ahol videoüzenetben köszöntötte őt napjaink egyik legkultikusabb rendezője, Darren Aronofsky (Rekviem egy álomért, Fekete Hattyú) – A jelenleg Noé bibliai történetének moziadaptációján dolgozó művészt a kilencvenes években tanította a Harvardon vendégoktató Jancsó Miklós. Ugyanezen a fesztiválon köszöntötte a magyar direktort Hollywood ikonja, Martin Scorsese (Taxisofőr, Nagymenők, Casino), aki sokszor emlegeti mozitörténeti példaként a Szegénylegények című Jancsó-opuszt.

A tükör még mindig görbe

Karrierje addigi legnagyobb szünete után, 1999-ben hét év kihagyást követően jelentkezett új nagyjátékfilmmel, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten címmel. Ebben találkozhattunk először az azóta öt másik alkotásban is feltűnt Kapa-Pepe duóval, azaz a nagyhangú Mucsi Zoltán- és a teszetosza Scherer Péter-karakterrel. Ez a páros úgy hozza a hollywoodi akcióvígjátékok, buddy movie-k dinamikáját, hogy közben megmarad a jancsói szatíra lényege, a kettejük közt elhangzó párbeszédek egyszerre árnyaltan rendszerkritikusak és idézhetően köznyelviek.

Az egykoron elsősorban vizuális művészként elismert Jancsó és Hernádi a kétezres évekre egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a dialógusokra, a hatrészesre duzzadt Kapa-Pepe-sorozatban a magyar fiatalságot ekézi a szerzőpáros. A rendező szerint a rendszerváltás után felnőtt fiatalok nem tudnak tanulni a magyarság hibáiból, ugyanis nem ismerik saját történelmüket – ennek legdirektebb kinyilatkoztatása A mohácsi vész. Ennek ellenére sok tizen-huszon éves pont e filmek által ismerte és szerette meg Jancsó művészetét, és Mucsi Zoltán popkult-ikonná válásáért is ez a korosztály a felelős.

Ködös jövő

Bár a kétezres évek elhozták a magyar filmezés legújabb új hullámát, annak meghatározó rendezői (a teljesség igénye nélkül: Pálfi György, Mundruczó Kornél, Hajdu Szabolcs, Török Ferenc, Fliegauf Benedek/Bence) egyelőre nem tudták áttörni a művészfilmek kontinentál-európai falait, amelyek Cannes-ban és Berlinben húzódnak. Tagjai közül egyedül Antal Nimród jutott el odáig, hogy neve hallatán Hollywoodban is felkapják a fejüket, de a legutóbb a Metallicának koncertfilmet forgató direktor Los Angeles-i születése révén helyzetelőnyben volt a többiekhez képest. Na, majd ha beindul a Vajna-gyár!

A nagyjátékfilmmel utoljára 2010-ben (Oda az igazság) előrukkoló Jancsó Miklós arra a kérdésre, hogy tervez-e filmet készíteni a közeljövőben, egy tavalyi interjúban azt mondta: „Nem. De sajnos ez a mesterségem”.