A versenyhatóság megállapítása szerint, hogy a kérdéses műsorokban, az ott elhangzó közlések ellenére a betelefonálók nem vagy nem egyből kerültek adásba, ugyanakkor a vállalkozás agresszíven ösztönözte betelefonálásra a nézőket, és megsértette a szakmai gondosság követelményét is.
A Gazdasági Versenyhivatal egyebek közt azt vizsgálta a több televíziós csatornán sugárzott EZO.TV című műsorával kapcsolatban, hogy a műsorba, illetve a kiválasztott jóshoz történő bekapcsolás esélyeiről megfelelő tájékoztatást kaptak-e fogyasztók, illetve hogy a műsorban adott tájékoztatások nem ösztönzik-e a nézőket megtévesztő módon, vagy agresszíven a betelefonálásra.
A vizsgálat során a GVH megállapította, hogy a műsorvezető és a műsorban megjelenő szöveges tájékoztatások, szisztematikusan, folyamatosan azt az üzenetet közvetítik a fogyasztók felé, hogy éppen egyetlen néző sincs a vonalban, így telefonálás esetén azonnal segítséget kaphatnak aktuális problémáikra.
A kihagyhatatlan, visszautasíthatatlan segítséget hangsúlyozó kifejezésekkel sürgetően arra ösztönözték a fogyasztókat, hogy azonnal telefonáljanak ám arra nem hívták fel a figyelmet, hogy a telefonhívás nem garantálja a közvetlen műsorba kapcsolást, és azt sem, hogy a kiválasztott jóshoz kerülnek. A nézők arról sem kaptak tájékoztatást, hogy a várakozás időtartamát és a bekapcsolásra nem kerülő hívásokat is kiszámlázzák, miközben a várakozás alatt jellemzően elhangzott a kérem tartsa a vonalat üzenet, ami várakozásra ösztönözte a telefonálókat.
A GVH megállapítása szerint a vállalkozás az EZO.TV című műsorban nyújtott jóslási szolgáltatással a díjköteles várakozás és a kiválasztottól eltérő jós lehetséges kapcsolása révén a szakmai gondosság követelményét megsértette, valamint agresszíven ösztönözte betelefonálásra a fogyasztókat.
A GVH ezért 13.500.000 Ft bírságot szabott ki a vállalkozásra; a bírság kiszabásánál súlyosító körülményként értékelték, hogy a széleskörű tájékoztatásokkal elért fogyasztói kör sérülékenynek tekinthető.
