A legnagyobb ellenség, aki a két lövészárok között próbál manőverezni a magyar közéletben
Semmi meglepőt nem hozott A Dal 2. adása, a múlt alkalommal részletesebben tárgyalt felfogásban és színvonalon folytatódott a közszolgálati X-Faktor. Azt is lehet mondani, hogy korrekt volt a felhozatal most is: a - valamilyen okból néhány éve iszonyú fontosnak kikiáltott műanyag, gagyifesztiválra, az - Eurovíziós Dalfesztiválra olyan dalokkal nevezetek a magyar előadók (is), amelyek pont a semmilyenségükkel hozzák a homogén színvonalat. Túl sokmindenre nem fogunk emlékezni a hallott művekből, még akkor sem, ha a zsűri minden egyes dal után ódákat zengett róluk.
A döntnökök szavzatai alapján bejutott (és a pontszámok alapján a műsor felénél már ki is derült) Joni a Waterfall című számmal:
A Rákay Philipből, Csiszár Jenőből, Kovács Katiból és Rúzsa Magdiból álló zsűri Joni mellett továbbjuttatta Kállay-Saunders Andrást (ő kapta a legtöbb pontot), illetve Bogit, aki pontjait tekintve holtversenyben volt Dér Henivel, és Vastag Tamással, de végül befutó lett a külön döntés után.
ByAlex internetes hoppmestertől megtudtuk, hogy ő azt szeretné, ha a Belmondó jutna tovább, és Dér Henit is bírja. Amíg a nézők szavaztak, addig Rúzsa Magdi Presser Gábor kíséretében énekelte el a Nekem nem szabad című dalt.
A 10 szombati elődöntősből még 3 előadó jutott tovább a közönség jóvoltából: Polyák Lilla, a Muzikfabrik és Dér Heni.
Úgyis fordíthatnánk a versenyeredményt, hogy a 10-ből négyen esetek ki: a Belmondó, Vastag Tamás, a 2Beat or not 2Beat és a Szécsi Saca-Szécsi Böbe-kettős.
