„A rendszerváltás óta a nők, ha lehet még jobban kiszorultak a döntéshozatalból, mint korábban. Ennek pedig az egész társdalomban és a pártok szintjén is tapasztalható férfiközpontú szemlélet az oka” – fejtette ki Sáfrány Réka, a magyar Civil Női Kormányt (CNK) bemutató sajtótájékoztatón kedden.

Mint mondta, a CNK elsősorban a választások alatt, 2014 márciusa és novembere között folytatja tevékenységét. Az alulról szerveződő fórum egy politikai arénán kívüli, alternatív kabinetként szeretne működni, valódi politikai ambícióik nincsenek. Fontos céljuk, hogy Magyarország teljesítse a nemzetközi vállalásait a nők és a férfiak egyenlő jogainak és munkaerő-piaci esélyeinek biztosításával kapcsolatban.

„Nem kérünk virágot a márciusi nőnapra, beérnénk azzal is, ha a kormány végre aláírná az Isztambuli Egyezményt, amely nők elleni erőszak ellen született” – fejtette ki Spronz Júlia, jogász.

Lengyelviasz

„Nem a spanyol, hanem a lengyelviaszt találtuk fel” – mondta Csikai Mária, a CNK egyik tagja. A kezdeményezéssel nemzetközi tanulmányokra és meglévő külföldi tapasztalatokra hagyatkoznak. 2011-ben ugyanis már megalakult a Lengyel Női Árnyékkormány, amely még mindig aktívan működik.

Az alakulat nem csak a női érdekeket tűzte zászlajára, de más elnyomott csoportokat is felkarolna, például a romák, hajléktalanok, fogyatékosok és a szexuális kisebbségek szempontjait is képviselnék. Jelszavaik ugyan hangzatosak: „egyenlő bánásmód", "hatékony konzultáció", "erősödő szolidaritás", ugyanakkor konkrétumok nem derültek ki a célok elérésével kapcsolatban. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a politikai döntéshozók és a parlamenti pártok felé fogalmaznak majd meg a „konstruktív javaslatokat”. Az üléseiket két hetente tartják meg, a tagok önkéntesen végzik feladatukat, díjazásban nem részesülnek. „Játékos formában szeretnénk felhívni a női kérdésekre a figyelmet” – vázolta fel a progamot Sáfrány Réka.

Önjelölt miniszterek

A civil formáció tagjait csak nők alkotják, de elmondásuk szerint a férfiakat is meg szeretnék szólítani. A különböző szakterületről érkező tagok nagy része már eddig is a civil szférában tevékenykedet, és innen is ismerik egymást. Belőlük állt össze az önjelölt kabinet: Csikai Mária a környezetvédelemért, Lovas Nagy Anna a kultúráért, Poller Etelka az egészségügyért, Sajgál Rózsa a szociálpolitikáért, Sáfrány Réka az esélyegyenlőségért, Spronz Júlia az igazságügyért, Szekeres Valéria a pénzügyért és gender-költségvetésért, valamint Tóthfalusi Anna a gyermek- és ifjúságügyért felel. A miniszterelnöki tisztség időről időre rotálódik.

Szóvivőre is szükségük lenne, azonban egyetlen tévés személyiség nem vállalta el a feladatot. Elmondásuk szerint arra hivatkoztak, hogy „munkájuk nem lenne összeegyeztethető egy ilyen szerveztedben való tevékenységgel”.

Sehol egy nő

„Fontos célunk, hogy a női szakértők kompetenciáját fokozottabban elismerjék, és szerepük erősödjön a demokratikus közéletben” – fejtette ki Spronz Júlia. Hozzátéve: „egy befogadóbb társadalomra lenne szükség, ahol a férfiak és a nők egyenlők”.

CNK szerint elfogadhatatlan, hogy a pártok nem egyenlő arányban biztosítják a nők és a férfiak részvételét a politikai döntéshozatalban. Mint mondták, egyetlen politikai párt sem áll hozzájuk jelenleg közel, ugyanis egyikben sem érvényesül az 50 százalékos nemi arány. Habár az Együtt-PM 30 százalékos női kvótával kampányol, kiszámolva azonban a saját listájukon sem érvényesül az elv – magyarázta Lovas Nagy Anna, kultúráért felelős „miniszter”.Európában egyébként sereghajtók vagyunk a női kvóta tekintetében, a magyar parlamentben a nők aránya mindössze 10 százalék körül van – szemben például az olasszal, ami 50 százalék. Az új választási rendszer még tovább ronthat a helyzeten.  A 2014 választásokon az egyéni választókerületek helyzete felértékelődik – a helyi szinten pedig általában inkább a férfiakat favorizálják, így valószínűleg még kevesebb nő jut be a parlamente.

Lovas Nagy Anna szerint, habár nem tanul kevesebb nő az egyetemeken, mint férfi, a jutalmazás és elismerés területén nagy különbségek vannak. Sokkal több például a férfi Kossuth-díjas, színházigazgató vagy Magyar Tudományos Akadémia-tag.

A női kormánytól akciókra is lehet számítani az elkövetkező hónapokban. „Fontos, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, de vetkőzni nem fogunk” – szögezte le Spronz Júlia, a CNK igazságügyi „minisztere”.