A PIM költőkaszinójában az érdeklődők kipróbálhatták többek között a Nyugat-rulettet és az anagramma-halászatot, sakkozhattak és marokkózhattak, valamint benevezhettek az Útvesztő elnevezésű játékba, amelyben irodalmi feladványok megoldásával juthattak előre. A kertben a Budapesti Vonósok kamrakoncertjét hallhatta a közönség, majd a Kistehén Zenekar lépett fel slammer vendégekkel.

A Magyar Nemzeti Múzeum kertje sok szórakoztató programot kínált a gyerekeknek. Nagy érdeklődés kísérte a lézerharcot és a rekeszmászást, valamint a charleston bemutatót és tánctanítást a színpadon. A Szent István lovagjai című kiállításban a Melodisztik duó szórakoztatta az érdeklődőket, majd Csorba László főigazgató mutatta be a tárlatot és hívta fel a figyelmet az érdekességekre.

A múzeumban ezen az estén nyílt meg a Túlélők/Survivors című kiállítás Aliza Auerbach izraeli fotográfus holokauszt-túlélőkről készített képeiből az alkotó részvételével. Éjféltől még fáklyás múzeumkerti sétára invitálják a látogatókat.

Az Iparművészeti Múzeumban Szulák Andrea és Tabáni István lépett fel, de egyedi bögréket és plakátokat is alkothattak a résztvevők, az aulában pedig kézműves vásárt tartanak. A Pompa az asztalon című tárlaton az európai étkezési kultúra különleges tárgyi emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A hajó alakú ezüst asztaldísz, az állatokat és növényeket formázó fajanszedények mellett az érdeklődők megismerkedhetnek az étkezés olyan kellékeivel, mint a csirágfogó, a puncsmerő kanál, a csigavilla vagy a velőskanál.

Számos kurátori vezetést tartanak a kiállításokban, emellett a közönség előadásokat hallhat a kortárs teríték dizájnról, valamint a Gundel egykori és mai terítési szokásairól. 
A Gellért szálló többek között a X. Budapest Classic Grand Prix 100 oldtimer autójának befutójával és kiállításával szórakoztatja a látogatókat. Erre az éjszakára megnyílt a Gellért szálló alatti alagútrendszer a Szüzek barlangjával és a Gellért-kupola is, de ez is csak előzetes regisztrációval látogatható, a csoportok már a múzeumok éjszakája előtti napokban beteltek.

Este fél tíztől látható a Gellért-hegy szikláira vetített videoanimáció, amellyel Herman Ottó polihisztorra emlékeznek. A videoanimációt a Kiégő Izzók alkotócsoport készítette a Gellért-hegy sziklastruktúrájára komponálva. Az alkotás Herman Ottó életét és munkásságát mutatja be képekben, és azokba a világokba invitálja a nézőket, amelyekkel a polihisztor foglalkozott: a rovarokéba, a víz alá és az égbe, a madarakhoz. A természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész és politikus munkásságát bemutató animációt éjjel 2 óráig láthatja a közönség a Duna pesti partjáról, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti szakaszon.

A Szépművészetinél kezdődött a rendezvény

A Múzeumok éjszakája rendezvénysorozata szombaton a Szépművészeti Múzeum lépcsőjén a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) meglepetéskoncertjével vette kezdetét. "Két éve adtuk az első lépcsőkoncertet, nagyon szeretünk itt játszani. Szerencsére annyi embert érdekel, hogy úgy érzem, még a Hősök terére is elférne a koncert” – mondta el a félórás hangverseny után az MTI-nek a BFZ karmestere. Fischer Iván emlékeztetett arra hogy minden ötven ember között van a statisztikák szerint tíz-húsz igazi komolyzene-kedvelő, ezért a BFZ keresett ötven olyat, akik életük során valamiért nem jutottak még el koncertre.

Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának értékelése szerint a világ egyik legjobb zenekara nyitotta meg Magyarország talán legnépszerűbb kulturális eseményét, amely évről évre több százezer látogatót vonz. "Úgy érzem, a Szépművészetiben ma rekordrészvétel lesz, bár nehéz túlszárnyalni az eddigieket: eddig minden Múzeumok éjszakáján 10-12 ezer ember látogatott el hozzánk, az épület sokkal többet nem is bír" - szólt várakozásairól. Baán László hangsúlyozta, hogy ezen a napon a múzeumok a kevésbé komoly arcukat mutatják, a Szépművészeti például a most látható Toulouse-Lautrec-kiállításhoz kapcsolódva francia estet tart, amelyen szinte az összes társművészeti ág képviselőivel találkozhatnak a látogatók.

Lépcsőkoncertjén a BFZ többek között Betty Olivero Jiddis dalát is eljátszotta, megemlékezve arról, hogy hetven éve ezen a napon kellett a zsidóknak kényszerlakhelyként csillagos házakba vonulniuk Budapesten. Ilyen ház volt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Nagymező utcai épülete is, az intézmény ezért több programmal csatlakozik az OSA Archívum Csillagos Házak megemlékezésnapjához, míg a Lengyel Intézet városi sétákkal, a Cervantes Intézet pedig kiállítással és filmvetítéssel vesz részt az évfordulós programsorozatban.

Két diktatúra elnyomó gépezetének is a székhelye volt a Terror Háza épülete, a múzeumban ezért az állandó kiállítás és az Alekszandr Szolzsenyicin életét bemutató időszaki tárlat mellett ritkán látható, történelmi témájú dokumentumfilmeket tekinthet meg a közönség a Múzeumok éjszakáján. Mint a Terror Háza munkatársai az MTI érdeklődésére elmondták, a múzeum programjai iránt a tavalyihoz hasonlóan nagy az érdeklődés, 20 óráig több mint kétezer látogatót fogadtak.

Hosszú sor kígyózik a Műcsarnok előtt is, ahol jelenleg a kortárs magyar építészeti kiemelkedő alkotóit és alkotásait bemutató, nagyszabású Építészeti Nemzeti Szalon várja a közönséget. Szegő György, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: programjaikkal az intézményt akarták helyzetbe hozni és minél több embert bevonzani, hogy hírét vigyék az Építészeti Nemzeti Szalonnak.

A kiállításhoz ezért számos program kapcsolódik: Zoboki Gábor és Demeter Nóra építészek például két alkalommal tartanak Ami a díszletek mögött rejlik címmel személyes hangú vezetést, amelyen arról is vallanak, szerintük mi ma az építészet feladata. A Litera irodalmi portál estjén kortárs írók tesznek kísérletet egy múzeumi bűneset felderítésére, de a Műcsarnok gondolt a jövő építészeire is, akik makettekből konstruálhatják meg saját városukat.