A merénylet - Szarajevó 1914; Szarajevó hídjai

A német-osztrák koprodukcióban készült filmet már a két ország közszolgálati televíziójában bemutatták, de június 28-án, a merénylet századik évfordulóján a magyar nézők is megtekinthetik Andreas Prochaska tévéfilmjét, mely inkább német-osztrák szemszögből, a trónörökös halála utáni diplomáciai és politikai játszmákra helyezi a hangsúlyt, a merénylet helyett. A filmet a Duna TV szombaton, az M1 hétfőn tűzi műsorára.

A Szarajevó hídjai 13 jó nevű rendező kisfilmjeiből összeálló mozi, melynek ősbemutatója Cannesban volt, de a szkeccsfilmet ma az évfordulón mutatják be több európai országban is. A felkért rendezők között olyan neveket találunk, mint Jean-Luc Godard vagy Ursula Meier. A felkért művészeknek Szarajevó múltjára és jelenére kellett reflektálniuk, a végeredmény a hírek szerint egészen jól visszaadja az XX. századi európai történelem egyik fő helyszínének sokszínűségét, és terhes múltját.

Merénylet Szarajevóban (1968, 1972, 1975)

Ezen a címen több film is készült, nem véletlenül épp ebben az időszakban. Tito Jugoszláviájában óriási kultusza volt Gavrilo Principnek, így aztán nem csoda, hogy több átromantizállt film is készült az ominózus merényletről, annak előzményeiről és következményeiről. Mindegyik közül a leghíresebb a legnagyobb sztárokat felvonultató 1975-ös film, melyben Christopher Plummer játszotta a trónörököst. Valószínűleg  a híres színészgárdának köszönhető hogy a filmet többek között az USA-ban, Nyugat-Németországban és hazánkban is bemutatták.

Fellinit és Kubrickot is megihlette az első világháború

Bár az És a hajó megy-et csak kis túlzással lehet első vilgágháborút feldolgozó filmnek nevezni, azért mindenképp ebben az összeállításban a helye, hiszen Fellini, a nagy olasz vizionárius a belle epoque, egy korszak és annak jellegzetes képviselőinek  végnapjait mutatja be mozgóképes látomásában. Ahogy Fellini kitalált hajója kerül egyre veszélyesen közelebb az első világháború történéseihez, úgy "hajózott" Európa is egyre gyorsabban a későbbi katasztrófába.

Stanley Kubrick egyik korai remekműve a Humphrey Cobb regényéből készült A Dicsőség ösvényein. Ez már vérbeli háborús dráma, rengeteg feszültséggel és a korabeli technika adta lehetőségekhez képest meglepően akcióközeli beállításokkal. A film egy Párizstól nem messze lévő lövészárokban játszódik, ahol a Kirk Douglas által megformált francia Dax ezredesnek egy öngyilkos akcióba kellene vezetnie katonáit. A rosszul megtervezett akció végül súlyos morális konfliktusohoz vezet a vezérkaron belül, így A dicsőség ösvényei egyre inkább katonai-lélektani drámává alakul, de abból is a kiemelkedő kategóriából.

A franciák ma is saját nívós filmtörténetük legjobb alkotásai közé sorolják A nagy ábrándot. Nem hiába, hiszen Jean Renoir 1937-es rendezése hiteles és őszinte háborúellenes valllomás - mozgóképen. A film középpontjában három német fogságban szenvedő  francia katona áll. De nem csak őket, hanem fogvatartójukat, az egy letűnt világot képviselő német von Rauffensteint is empátiával és finom humorral ábrázolja Renoir.

Az Afrika királynője főleg a két főszereplő és a fekete kontinens dzsungeleiben felvett jelenetek miatt maradhatott igazán emlékezetes. John Huston rendező kora két leghíresebb színészével, Katharine Hepburnnel és Humphrey Bogarttal dolgozott együtt ebben a kalandfilmben. A helyszín ugyan Afrika, de a háború már ezen a földrészen is érezteti hatását. Bogart egy részeges amerikai hajókapitányt alakít, aki egy fiatal hölgy társaságában menekül az afrikai falvakat feldúló német katonák elől.