Aki már járt a Louvre-ban, az pontosan tudja, hogy egy frekventáltabb időpontban szinte lehetetlen közel férkőzni a Mona Lisához. "Olyan, mint a reggeli csúcsforgalom a metrón" - jellemzi a párizsi múzeumban uralkodó állapotokat egy madridi turista a New York Times riportjában.

MTI/EPA/Martial Trezzini

A Louvre a világ legnépszerűbb múzeuma, tavaly 9.3 millióan állták ki a sort és mentek be a piramis bejáraton. Ez a szám azonban évről-évre nő, és nem csak itt: a British Museum tavaly rekord mennyiségű látogatót fogadott, míg az Uffizi-képtárba is öt százalékkal többen váltottak belépőt, mint tavaly. Az ok a a riport szerint az, hogy egyre több fejlődő, főleg ázsiai, és kelet-európai ország felső-középosztálya engedheti meg magának a nyaralást és a kultúrálódást.

De valóban kultúrálódásnak nevezhető az, amikor a tömeg miatt a kiállított festmények szinte már élvezhetetlenek?  A múzeumok természetesen próbálnak lépést tartani a növekvő vendégszámmal, de a kritikus hangok szerint nem erőltetik meg magukat. A legtöbb helyen egy bizonyos időintervallumra érvényes jeggyel igyekeznek elkerülni a sorbanállást és a tömegnyomort, de néha ennél komolyabb  megoldásra van szükség.

Ferenc pápa népszerűsége miatt a Vatikán például minden eddiginél több zarándokot vár, ezért egy teljesen új klímarendszert építtett ki a Sixtus-kápolnába, azért, hogy megóvják Michelangelo freskóit. A modernizálás várhatóan októberben fejeződik be.

AFP / Gabriel Bouys

Az egy képért vagy szelfiért mindenre elszánt turisták néha még közvetlenebb módon rongálják meg a művészi alkotásokat. A British Museumban kiállított  Townley Vénusz-szobor kitartott kezéről például már többször is letört egy ujj.

Egy firenzei idegenvezető, Patricia Rucidlo még sarkosabban fogalmazott a helyzetről. Szerinte a Szépművészeti Akadémia, ahol a Dávid-szobor található, igazi rémálommá vált amiatt, hogy nem engedik fotózni a turistákat. Így a tömegben iszonyatos dulakodás alakul ki, miközben a festményekből alig lát bárki bármit.